Majdnem 51 százalékkal kevesebb gázt használt a Budapesti Corvinus Egyetem 2022 utolsó három hónapjában.
Az egyetem nagyjából 170 ezer köbméternyi gáz spórolt meg. Ezzel a gázmennyiséggel nagyjából 140 átlagos fogyasztású háztartást lehetne egy éven át ellátni – írja a Corvinus.
Az intézmény háromhetes téli szünetet tartott, az épületek fűtését 20 fokra állították be, a Fővám téri főépületben csak a déli kaput tartják nyitva, és az órarendet is átalakították – de azt is hozzáteszik, hogy az enyhe tél is segített ebben.
„A fenntarthatóságot célzó intézkedések olykor a komfortérzet csökkenésével járhatnak, melyet további optimalizálással igyekeznek ellensúlyozni a campusszolgáltatások munkatársai. Emellett folyamatosan dolgoznak olyan műszaki megoldásokon, amivel a jövőre nézve kisebb komfortkieséssel is fenntartható mértékű fogyasztás érhető el” – írják.
A Corvinus áramfogyasztása is 24 százalékkal csökkent – többek között energiatakarékos izzóval működő asztali lámpákat kaphattak a dolgozók, akik vállalták, hogy „csak szükség esetén” használják a mennyezeti világítást, lekapcsolták a C épület homlokzati világítását, és a könyvtár párásító berendezéseit is leállították, a főépületben mozgásérzékelővel szerelték fel a közlekedők és a közösségi terek lámpáit. Hozzáteszik azt is, az egyetem megújuló fenntarthatóségi stratégiájának kidolgozásába a hallgatókat és dolgozókat is bevonják.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
