Rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák és óvodák

Egy egyszeri összegről döntött a kormány, amit a jövő hónapban fizetnek majd ki.

  • Tarnay Kristóf

A kormány egyszeri, kiegészítő rezsitámogatást folyósít a „bevett” egyházak (és azok jogi személyei) által fenntartott köznevelési és szakképző intézményeknek, jelent meg a pénteki Magyar Közlönyben, szúrta ki a Telex. Az egyházi iskolák és óvodák egyszeri támogatása létszámarányos, 19 854 forint/fő. (Ezt technikailag a működési támogatásra benyújtott tavaly októberi és a becsült jövő októberi létszám alapján számítják ki, ezeket 8/12-4/12 arányban alapul véve.)

A rendelet pénteken életbe is lépett, a pénzt a Magyar Államkincstár júniusban utalja, az aktuális támogatás összegével együtt, vagyis ebben a hónapban emelt összeget fognak kapni az érintett egyházi intézmények. A kezdeményezett intézmények közé tartoznak a kormány által elismert egyházak fenntartásában működő gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók is.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.