Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A szakszervezet minden magyarországi európai parlamenti képviselőt megkeresett, ám mindez aligha fogja érdemben megfordítani az eseményeket.
„A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya felkéri Magyarország valamennyi európai parlamenti képviselőjét – így Önt is -. hogy minden lehetséges eszközzel próbálják megakadályozni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony („státusztörvény”) törvénytervezetének benyújtását, mivel annak tartalma ellentmond az EFOP PLUSZ megállapodásban foglaltakkal és így veszélybe sodorja a pedagógusok bérének rendezését” – ezzel a levéllel fordult a PDSZ közlésük szerint az összes magyar európai parlamenti (EP-) képviselőhöz, akik hazánkat képviselik az EP-ben.
A levélben azt is írják, hogy amennyiben a képviselőknek „részletesebb indoklásra lenne szüksége véleménye kialakításához”, akkor állnak rendelkezésére. Mint arról tegnap beszámoltunk, értesüléseink szerint Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára hamarosan – a pedagógusok érdekképviseletei mellet – az Európai Bizottság munkatársaival is tárgyal a státusztörvény tartalmáról. Ezen kívül május 2-án a levélben is említett, a pedagógusok béremeléséhez felhasználni kívánt támogatási program vállalásait ellenőrző bizottsági is alakult idehaza.
Hogy emellett az EP-képviselőknek is levelet írt a kisebbik szakszervezet, az ugyanakkor érdemben vélhetően nem változtat a helyzeten. A magyarországi EP-képviselők ugyanis aligha ebből fognak értesülni a hazai közéletet hónapok óta foglalkoztató tervezetről. Melyről az ellenzéki politikusok eddig is negatív véleménnyel voltak, a kormánypártiak pedig értelemszerűen nem fognak a saját javaslatuk elfogadása ellen dolgozni.
Inkább abból a szempontból lehet jelentőssége, hogy a kormány régóta azt kommunikálja, hogy a szakszervezetek szerintük nem látják át, hogy a baloldal valamilyen formában „akadályozza a pénzek megérkezését”, ezáltal a béremelést és ezért náluk kellene tiltakozniuk. Ezzel szemben a szakszervezetek szerint éppen az uniós megállapodásokat be nem tartó jogállástervezet az akadály. Novák Katalin államfő egyébként vasárnap a Sándor-palota nyílt napjára váróknak azt mondta, egyetért azzal, hogy az uniós forrásoktól függetlenül kellene bért emelni a pedagógusoknak, de ez ettől önmagában még nem fog így történni. Rétvári Bence belügyi államtitkár közben egy minapi nyilatkozata alapján nagyon közelinek érzi már a konszenzust a zajló egyeztetéseken, a PDSZ-nek azonban nem jönnek ki az általa említett számok.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.