A szakszervezet minden magyarországi európai parlamenti képviselőt megkeresett, ám mindez aligha fogja érdemben megfordítani az eseményeket.
„A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya felkéri Magyarország valamennyi európai parlamenti képviselőjét – így Önt is -. hogy minden lehetséges eszközzel próbálják megakadályozni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony („státusztörvény”) törvénytervezetének benyújtását, mivel annak tartalma ellentmond az EFOP PLUSZ megállapodásban foglaltakkal és így veszélybe sodorja a pedagógusok bérének rendezését” – ezzel a levéllel fordult a PDSZ közlésük szerint az összes magyar európai parlamenti (EP-) képviselőhöz, akik hazánkat képviselik az EP-ben.
A levélben azt is írják, hogy amennyiben a képviselőknek „részletesebb indoklásra lenne szüksége véleménye kialakításához”, akkor állnak rendelkezésére. Mint arról tegnap beszámoltunk, értesüléseink szerint Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára hamarosan – a pedagógusok érdekképviseletei mellet – az Európai Bizottság munkatársaival is tárgyal a státusztörvény tartalmáról. Ezen kívül május 2-án a levélben is említett, a pedagógusok béremeléséhez felhasználni kívánt támogatási program vállalásait ellenőrző bizottsági is alakult idehaza.
Hogy emellett az EP-képviselőknek is levelet írt a kisebbik szakszervezet, az ugyanakkor érdemben vélhetően nem változtat a helyzeten. A magyarországi EP-képviselők ugyanis aligha ebből fognak értesülni a hazai közéletet hónapok óta foglalkoztató tervezetről. Melyről az ellenzéki politikusok eddig is negatív véleménnyel voltak, a kormánypártiak pedig értelemszerűen nem fognak a saját javaslatuk elfogadása ellen dolgozni.
Inkább abból a szempontból lehet jelentőssége, hogy a kormány régóta azt kommunikálja, hogy a szakszervezetek szerintük nem látják át, hogy a baloldal valamilyen formában „akadályozza a pénzek megérkezését”, ezáltal a béremelést és ezért náluk kellene tiltakozniuk. Ezzel szemben a szakszervezetek szerint éppen az uniós megállapodásokat be nem tartó jogállástervezet az akadály. Novák Katalin államfő egyébként vasárnap a Sándor-palota nyílt napjára váróknak azt mondta, egyetért azzal, hogy az uniós forrásoktól függetlenül kellene bért emelni a pedagógusoknak, de ez ettől önmagában még nem fog így történni. Rétvári Bence belügyi államtitkár közben egy minapi nyilatkozata alapján nagyon közelinek érzi már a konszenzust a zajló egyeztetéseken, a PDSZ-nek azonban nem jönnek ki az általa említett számok.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
