Tavaly Tokióban, Abu-Dzabiban és Szingapúrban is indult hétvégi magyar iskola

A diaszpórában élő magyarok nyelvoktatási és társadalmi teret is biztosító intézményeiből 250-et tart számon a kormány, a világ legtávolabbi pontjain is zajlik magyar oktatás.

  • Eduline/MTI

Erősödnek világszerte a hétvégi magyar iskolák, a diákjaik száma is nő, mondta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára pénteken Budapesten a Néprajzi Múzeumban, a hétvégi magyar iskolák önkéntes oktatóinak szervezett IX. Módszertani Konferencián. Szilágyi szerint ezek az intézmények már visszaálltak a pandémia előtti létszámra, illetve azt sok helyen meg is tudták haladni.

A hétvégi magyar iskolák a világszerte diaszpórában élő magyarok nagyon vegyes szervezettségű, múlttal és jellemzőkkel rendelkező intézményei, melyek célja azonban mindenhol a magyar nyelv oktatása, illetve, hogy társadalmi teret, találkozási pontot adjanak az ott élő magyaroknak, hogy ők is megéljék identitásukat és azt továbbadják a következő generációknak. Itt tehát – bár például Ausztriában is vannak ilyenek – nem a legnagyobb magyar lakossággal rendelkező környező országok határon túli magyar iskoláira kell gondolni, hanem akár egészen távoli országok intézményeire is.

Szilágyi a konferencián arról beszélt: összesen 250 iskola és gyermekközösség létezéséről tudnak a diaszpórában, ezekből 150 hétvégi magyar iskolával állnak aktív kapcsolatban. Hétvégi magyar iskolák a világ legtávolabbi pontjain is alakulnak, a helyettes államtitkár megemlítette, hogy tavaly Tokióban, Abu-Dzabiban és Szingapúrban is indult rendszeres hétvégi magyar iskolai foglalkozás. Emellett kiemelte még a kolumbiai magyar iskola megerősítését. A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának weboldalán elérhető, 2020-as térkép még 258 iskolát jelöl, ezek szerint a pandémia alatt néhány intézmény bezárt.

Szilágyi Péter elmondása alapján az iskolák között vannak önmagában álló és hálózatban működő intézmények is, ezek méretei, illetve a a gyermeklétszámuk is változó. A politikus köszönetét fejezte ki az összes hétvégi magyar iskolában oktatónak.

Terembérletre és érettségi-felkészítésre is lehet pályázni

Emellett emlékeztetett: 2018-tól hirdetnek pályázatokat kifejezetten a diaszpóra számára. A hétvégi magyar iskolák támogatást kérhetnek oktatási célú terembérléshez, taneszközök, illetve szakmai módszertani segédanyagok és tankönyvek beszerzéséhez, vagy ezek kiadásához és fejlesztéséhez. Emellett az oktatók béréhez, utazási költségeikhez, valamint honlaphoz is igényelhetők források. Ahogyan továbbképzésekre, a magyar érettségire, illetve nyelvvizsgára való felkészítéshez, az anyanyelvi oktatással kapcsolatos programokhoz.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára beszél a hétvégi magyar iskolák önkéntes oktatóinak konferenciáján
MTI/Bruzák Noémi

Emellett lehet pályázni a hétvégi magyar iskolák egymás közötti, vagy valamely Kárpát-medencei magyar iskolával kialakuló testvérkapcsolataihoz, tanulmányi utak szervezéséhez, és tanulmányi versenyeken való részvételhez is, jelentkezni június 5-ig lehet. Elérhető emellett az újraindított, Kőrösi Csoma Sándor-program nevű ösztöndíj is.

Nyártól regionális workshopokat is szerveznek az oktatóknak. A győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karával a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát oktatóknak tartandó továbbképzés első évfolyama pedig tavaly februárban kapott oklevelet, az idei képzésben 25-en vesznek részt. A helyettes államtitkár egy „Welcome Office” elnevezésű „Hazaváró Irodáról” is beszélt, ahol 24 órás, egyablakos, telefonos ügyintézést nyújtanak azoknak, akik hazatelepülnének, hogy így szerezzék be az ehhez szükséges dolgokat például a társadalombiztosítás, nyugdíjfolyósítás vagy a diplomahonosítás kapcsán.

(Kiemelt képünkön a módszertani konferencia résztvevői, fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.