Kijavítja a melegről magyarra cserélt szót az irodalom szöveggyűjteményben a kiadó

A kiadó egy olyan oldalról emelte át a verset, amit a vers szerzője korábban már kért a helyes szöveg közlésére.

  • Eduline

A szerző tudta és beleegyezése nélkül magyarra cserélte a meleg szót Kiss Judit Ágnes: Szó című versében a Katolikus Pedagógiai Intézet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 10. osztályosoknak szóló irodalom szöveggyűjteményében. A Népszava az eset után megkérdezte a kiadót, keresik-e az ügy felelősét, várható-e felelősségre vonás, átvizsgálják-e az egész könyvet, terveznek-e később javított kiadást.

Barcsák Marianna, a Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője a lapnak küldött válaszában azt írta, hogy maga a költő sem ellenezte verse megjelenését a szöveggyűjteményben. „A szöveggyűjtemény szerkesztői jóhiszeműen a szóban forgó vers egy eltérő, nyilvánosan jelenleg is elérhető szövegváltozatát használták fel. A sajtóból értesültünk arról, hogy tévedés történhetett, már felvettük a szerzővel a kapcsolatot a helyzet mielőbbi tisztázása érdekében” – tette hozzá. Ugyanezt erősítette meg a verset író Kiss Judit Ágnes is, aki azt írta, sajnálja, hogy a kiadót támadások érték, miután a Népszava beszámolt a szócseréről. Mint írta, semmilyen gyűlölködést nem tart elfogadhatónak. Hozzátette, hogy a leállították a szöveggyűjtemény nyomtatását, az online változatban pedig javítják a szöveget, a szeptembertől megjelenő könyvekben már helyesen fog szerepelni a verse.

Az esetet színesíti, hogy a kiadó a szozat.org nevű oldalról emelte át a szöveggyűjteménybe a verset – ahol az korábban valóban helytelenül szerepelt. Mitöbb, Kiss Judit Ágnes korábban kérte az oldaltól levélben, hogy a vers eredeti szövegét közöljék.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.