Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás oktatási népszavazási kezdeményezéseit a 2023. május 9-én tartott ülésén. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) két alelnöke magánszemélyként 2023. március 14-én öt kérdésben kezdeményezett népszavazást. Ezek a következők voltak:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a köznevelési intézményben ötödik évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?
- Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?
A szakszervezet lapunkkal szerdán azt közölte: az NVB azért nem hitelesítette a kérdéseket, mert szerintük azok megválaszolásához speciális információk, szakmai ismeretek kellenének, ez pedig nem várható el a választópolgároktól.
A bizottság szerint így a választók nem tudják átlátni döntésük érdemi következményeit.
Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás most a Kúriánál kezdeményezi a Nemzeti Választási Bizottság határozatainak felülvizsgálatát. Közleményükben úgy fogalmaznak, „a választópolgárok nem kezelhetők éretlen kisdiákként”. Szerintük a kormány „fél a valódi nemzeti konzultációtól”, a népszavazástól, „mert azon érdemi kérdésekre érdemi válaszok születhetnének a diákok, és ezzel Magyarország jövőjét alapvetően meghatározó ügyekről”.
Gosztonyi az Eduline-nak azt mondta: az óraszámról és a tantervről szóló kérdéseket „csak” 8-7 arányban szavazta le az NVB, ezért ott látnak leginkább esélyt egy esetleges kúriai felülvizsgálatra. (A többinél 10-5 arányban voksoltak nemmel a bizottságban.) Az érdekvédő felidézte:
a bizottsági ülésen volt olyan tag, aki úgy érvelt: annyi plusz pontosítást várnának el, hogy tegyenek bele a kérdésekbe, hogy azokkal együtt már könnyen az lehet majd a probléma, hogy az túl bonyolultan lesz megfogalmazva.
A pedagógus úgy látja, azért rossz érv, hogy a választópolgárok nem értenék, miről szólnak a kérdésben hivatkozott ügyek, mert az aláírásgyűjtési és a népszavazási kampány lehetőséget ad ezek kommunikálására. Azt kérdésünkre még nem tudta megmondani, mit lépnek, ha a Kúria is ellenük dönt, de azt ígérte, „mennek tovább”.
