A Kúriához fordul a PSZ, miután elutasították a népszavazási kezdeményezéseiket

A választási bizottság szerint szakmai ismeretek kellenének ahhoz, hogy a választók dönthessenek a feltett kérdésekről, amik szaktanárokról, óraszámokról, iskolabezárásokról szólnak.

  • Tarnay Kristóf

Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás oktatási népszavazási kezdeményezéseit a 2023. május 9-én tartott ülésén. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) két alelnöke magánszemélyként 2023. március 14-én öt kérdésben kezdeményezett népszavazást. Ezek a következők voltak:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a köznevelési intézményben ötödik évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?
  • Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?

A szakszervezet lapunkkal szerdán azt közölte: az NVB azért nem hitelesítette a kérdéseket, mert szerintük azok megválaszolásához speciális információk, szakmai ismeretek kellenének, ez pedig nem várható el a választópolgároktól.

A bizottság szerint így a választók nem tudják átlátni döntésük érdemi következményeit.

Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás most a Kúriánál kezdeményezi a Nemzeti Választási Bizottság határozatainak felülvizsgálatát. Közleményükben úgy fogalmaznak, „a választópolgárok nem kezelhetők éretlen kisdiákként”. Szerintük a kormány „fél a valódi nemzeti konzultációtól”, a népszavazástól, „mert azon érdemi kérdésekre érdemi válaszok születhetnének a diákok, és ezzel Magyarország jövőjét alapvetően meghatározó ügyekről”.

Gosztonyi az Eduline-nak azt mondta: az óraszámról és a tantervről szóló kérdéseket „csak” 8-7 arányban szavazta le az NVB, ezért ott látnak leginkább esélyt egy esetleges kúriai felülvizsgálatra. (A többinél 10-5 arányban voksoltak nemmel a bizottságban.) Az érdekvédő felidézte:

a bizottsági ülésen volt olyan tag, aki úgy érvelt: annyi plusz pontosítást várnának el, hogy tegyenek bele a kérdésekbe, hogy azokkal együtt már könnyen az lehet majd a probléma, hogy az túl bonyolultan lesz megfogalmazva.

A pedagógus úgy látja, azért rossz érv, hogy a választópolgárok nem értenék, miről szólnak a kérdésben hivatkozott ügyek, mert az aláírásgyűjtési és a népszavazási kampány lehetőséget ad ezek kommunikálására. Azt kérdésünkre még nem tudta megmondani, mit lépnek, ha a Kúria is ellenük dönt, de azt ígérte, „mennek tovább”.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.