Szakszervezetek: a béremelésnek nem feltétele az uniós támogatás

Reagált Rétvári Bence pénteki nyilatkozatára a PSZ és a PDSZ.

  • Székács Linda

Közös közleményben reagáltak a tanári szakszervezetek Rétvári Bence, a belügyminisztérium államtitkárának pénteki kijelentésére. Rétvári a pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, a kormány az uniónak tett vállalását teljesítette, elhárult az akadály az eddig visszatartott uniós támogatások elől, így tehát megvalósulhat a pedagógusok béremelése is. Hozzátette; ha a pénz nem jön, akkor az "jogalap nélküli visszatartása a magyar pedagógusokat megillető forrásnak, és ennek nyilván csak politikai oka lehet".

A kijelentésre válaszul a PSZ és a PDSZ azt írja, normális esetben ilyen célra egyetlen uniós ország sem kap támogatásokat, Magyarországgal csak azért tettek kivételt, mert a hazai közoktatásban dolgozóknak a nemzetközi statisztikákban "kiugróan rossz" a helyzete. Az EFOP PLUSZ programon keresztül lehívható forrásoknak azonban feltételei vannak:

  • olyan jogszabályt kell alkotni, amely a pedagóguspályát vonzóvá teszi,
  • amely szerzett jogokat nem von el és
  • az autonómia csökkentésével nem jár.

De a vállalások között szerepel a pedagóguslétszám 140 ezer főre történő növelése és a munkaterhelés csökkentése is, mindezek azonban a státusztörvény miatt nem csak nem valósulnak meg, de annak negatív hatásai miatt tovább romolhat a hazai pedagógusok száma és helyezete, az ezzel kapcsolatos aggodalmainak pedig már az Európai Bizottság is hangot adott.

A kormány nem mást, hanem saját magát hibáztathatja, ha a támogatást nem tudja megszerezni, vagy azt netán vissza kell fizetni

- írják, hozzátéve, hogy a szakszervezetek felajánlották, hogy tényleges, érdemi szakmai és társadalmi egyeztetéseken keresztül segítenek egy olyan koncepció kidolgozásában, amely "a mindenki számára elérhető, közoktatási feladatellátás színvonalát szolgálja, megállítja a pályáról való tömeges elvándorlást, ezáltal a társadalom egészének érdekeit szolgálja".

Mindezek mellett reagáltak az elmúlt hetek erőszakba fulladó tüntetéseire is, ezzel kapcsolatban azt írják, bár egyáltalán nem támogatják az aggressziót, a felelősség ebben az esetben is a kormányt terheli, hiszen nem vette figyelembe a diákok, szülők és pedagógusok követeléseit, és másfél év alatt sem hívta őket érdemi párbeszédre.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.