Szakszervezetek: a béremelésnek nem feltétele az uniós támogatás

Reagált Rétvári Bence pénteki nyilatkozatára a PSZ és a PDSZ.

  • Székács Linda

Közös közleményben reagáltak a tanári szakszervezetek Rétvári Bence, a belügyminisztérium államtitkárának pénteki kijelentésére. Rétvári a pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, a kormány az uniónak tett vállalását teljesítette, elhárult az akadály az eddig visszatartott uniós támogatások elől, így tehát megvalósulhat a pedagógusok béremelése is. Hozzátette; ha a pénz nem jön, akkor az "jogalap nélküli visszatartása a magyar pedagógusokat megillető forrásnak, és ennek nyilván csak politikai oka lehet".

A kijelentésre válaszul a PSZ és a PDSZ azt írja, normális esetben ilyen célra egyetlen uniós ország sem kap támogatásokat, Magyarországgal csak azért tettek kivételt, mert a hazai közoktatásban dolgozóknak a nemzetközi statisztikákban "kiugróan rossz" a helyzete. Az EFOP PLUSZ programon keresztül lehívható forrásoknak azonban feltételei vannak:

  • olyan jogszabályt kell alkotni, amely a pedagóguspályát vonzóvá teszi,
  • amely szerzett jogokat nem von el és
  • az autonómia csökkentésével nem jár.

De a vállalások között szerepel a pedagóguslétszám 140 ezer főre történő növelése és a munkaterhelés csökkentése is, mindezek azonban a státusztörvény miatt nem csak nem valósulnak meg, de annak negatív hatásai miatt tovább romolhat a hazai pedagógusok száma és helyezete, az ezzel kapcsolatos aggodalmainak pedig már az Európai Bizottság is hangot adott.

A kormány nem mást, hanem saját magát hibáztathatja, ha a támogatást nem tudja megszerezni, vagy azt netán vissza kell fizetni

- írják, hozzátéve, hogy a szakszervezetek felajánlották, hogy tényleges, érdemi szakmai és társadalmi egyeztetéseken keresztül segítenek egy olyan koncepció kidolgozásában, amely "a mindenki számára elérhető, közoktatási feladatellátás színvonalát szolgálja, megállítja a pályáról való tömeges elvándorlást, ezáltal a társadalom egészének érdekeit szolgálja".

Mindezek mellett reagáltak az elmúlt hetek erőszakba fulladó tüntetéseire is, ezzel kapcsolatban azt írják, bár egyáltalán nem támogatják az aggressziót, a felelősség ebben az esetben is a kormányt terheli, hiszen nem vette figyelembe a diákok, szülők és pedagógusok követeléseit, és másfél év alatt sem hívta őket érdemi párbeszédre.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.