Szakszervezetek: a béremelésnek nem feltétele az uniós támogatás

Reagált Rétvári Bence pénteki nyilatkozatára a PSZ és a PDSZ.

  • Székács Linda

Közös közleményben reagáltak a tanári szakszervezetek Rétvári Bence, a belügyminisztérium államtitkárának pénteki kijelentésére. Rétvári a pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, a kormány az uniónak tett vállalását teljesítette, elhárult az akadály az eddig visszatartott uniós támogatások elől, így tehát megvalósulhat a pedagógusok béremelése is. Hozzátette; ha a pénz nem jön, akkor az "jogalap nélküli visszatartása a magyar pedagógusokat megillető forrásnak, és ennek nyilván csak politikai oka lehet".

A kijelentésre válaszul a PSZ és a PDSZ azt írja, normális esetben ilyen célra egyetlen uniós ország sem kap támogatásokat, Magyarországgal csak azért tettek kivételt, mert a hazai közoktatásban dolgozóknak a nemzetközi statisztikákban "kiugróan rossz" a helyzete. Az EFOP PLUSZ programon keresztül lehívható forrásoknak azonban feltételei vannak:

De a vállalások között szerepel a pedagóguslétszám 140 ezer főre történő növelése és a munkaterhelés csökkentése is, mindezek azonban a státusztörvény miatt nem csak nem valósulnak meg, de annak negatív hatásai miatt tovább romolhat a hazai pedagógusok száma és helyezete, az ezzel kapcsolatos aggodalmainak pedig már az Európai Bizottság is hangot adott.

A kormány nem mást, hanem saját magát hibáztathatja, ha a támogatást nem tudja megszerezni, vagy azt netán vissza kell fizetni

- írják, hozzátéve, hogy a szakszervezetek felajánlották, hogy tényleges, érdemi szakmai és társadalmi egyeztetéseken keresztül segítenek egy olyan koncepció kidolgozásában, amely "a mindenki számára elérhető, közoktatási feladatellátás színvonalát szolgálja, megállítja a pályáról való tömeges elvándorlást, ezáltal a társadalom egészének érdekeit szolgálja".

Mindezek mellett reagáltak az elmúlt hetek erőszakba fulladó tüntetéseire is, ezzel kapcsolatban azt írják, bár egyáltalán nem támogatják az aggressziót, a felelősség ebben az esetben is a kormányt terheli, hiszen nem vette figyelembe a diákok, szülők és pedagógusok követeléseit, és másfél év alatt sem hívta őket érdemi párbeszédre.

 

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.