Nem csökkent a gimnáziumok népszerűsége és hamarosan érkeznek a középiskolai felvételi eredményei is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem eltörölte a kötelező nyelvvizsgát, de ez nem jelenti a nyelvoktatás fontosságának csökkenését. Összeszedtük a hét legfontosabb híreit és dátumait.
Még mindig a gimnáziumi képzések a legnépszerűbbek a középiskolai felvételiben
Csaknem 96 ezer diák jelentkezett idén középiskolába az Oktatási Hivatal adatai szerint. A legtöbben, összesen 220 491 fő gimnáziumi képzést jelölt meg (a jelentkezések száma azért magasabb, mint a felvételizők száma, mert egy diák több intézménybe, többféle képzéstípusra is jelentkezhet), második helyre a technikumi képzések kerültek 163 321 fővel, a harmadik helyen pedig a szakképző iskolák végeztek 63 223 leadott jelentkezéssel.
Három év után ismét ülésezett a diákparlament
Múlthét hétvégén ismét ülésezett a Székesfehérváron összehívott Országos Diákparlament. A diákok 58 pontban foglalták össze a javaslataikat a jobb oktatás megteremtése érdekében. Ezek között szerepel a tanári bérek emelése, a diákparlament évenkénti összehívása és a tanulmányi alapú ösztöndíjak bevezetése is.
Minden, amit a szóbeli érettségiről tudni kell: ki és mikor húzhat póttételt?
Folytatódott a kirúgott tanárok pere
Március 28-án, kedden folytatódott a kirúgott tanárok munkaügyi pere, ezúttal a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium korábbi pedagógusaival. A tanárok nyitottak voltak a peren kívüli megegyezésre, mivel azonban ez nem történt meg, csütörtökön egyéni kihallgatásokkal folytatódott a tárgyalás.
Újabb egyetem döntött: az ELTE is eltörölte a kötelező nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez
Az ELTE hallgatói is mentesülnek az eddigi központi szabály alól, így bár továbbra is ajánlott marad, mostantól nem kötelező a legalább középfokú nyelvvizsga a diplomaszerzéshez. De vajon ezzel tényleg elveszik a nyelvtudás jelentősége? Rozgonyi Zoltán, az Euroexam Vizsgaközpont vezetője szerint nem.
1 450 000 forint - akár ennyibe is kerülhet egy egyetemi félév. Mutatjuk a 2023-as felvételi legdrágább alap- és osztatlan képzéseit
A felsőoktatás önmagában megterhelő lehet a pénztárcánknak, pláne akkor, ha nem sikerül államilag támogatott képzésre bejutni. Összeszedtük, mik az idei felvételi legdrágább alap-és osztatlan képzései.
Megvan, mikor derül ki, melyik középiskolában kezdhetitek az új tanévet
Már csak néhány hetet kell várni a felvételi eredmények kiérkezéséig.
Petíciót indítottak a szakszervezetek; felmérik, hányan hagynák el a pedagóguspályát a státusztörvény bevezetése miatt
A petíciót már több mint kétezer pedagógus írta alá.
Ingyen utazhatnak a húsvéti szünetben azok az alsó tagozatos diákok, akiknek van ilyen útlevele
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő pénteki bejelentése szerint április 6. és 11. között ingyen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi helyközi járatain azok az alsó tagozatos diákok, akik rendelkeznek Kajla útlevéllel.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
