Hét hírei: folytatódott a kirúgott tanárok munkaügyi pere, eltörölte a kötelező nyelvvizsgát az ELTE

Nem csökkent a gimnáziumok népszerűsége és hamarosan érkeznek a középiskolai felvételi eredményei is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem eltörölte a kötelező nyelvvizsgát, de ez nem jelenti a nyelvoktatás fontosságának csökkenését. Összeszedtük a hét legfontosabb híreit és dátumait.

  • Székács Linda

Még mindig a gimnáziumi képzések a legnépszerűbbek a középiskolai felvételiben

Csaknem 96 ezer diák jelentkezett idén középiskolába az Oktatási Hivatal adatai szerint. A legtöbben, összesen 220 491 fő gimnáziumi képzést jelölt meg (a jelentkezések száma azért magasabb, mint a felvételizők száma, mert egy diák több intézménybe, többféle képzéstípusra is jelentkezhet), második helyre a technikumi képzések kerültek 163 321 fővel, a harmadik helyen pedig a szakképző iskolák végeztek 63 223 leadott jelentkezéssel.

Három év után ismét ülésezett a diákparlament

Múlthét hétvégén ismét ülésezett a Székesfehérváron összehívott Országos Diákparlament. A diákok 58 pontban foglalták össze a javaslataikat a jobb oktatás megteremtése érdekében. Ezek között szerepel a tanári bérek emelése, a diákparlament évenkénti összehívása és a tanulmányi alapú ösztöndíjak bevezetése is.

Minden, amit a szóbeli érettségiről tudni kell: ki és mikor húzhat póttételt?

Folytatódott a kirúgott tanárok pere

Március 28-án, kedden folytatódott a kirúgott tanárok munkaügyi pere, ezúttal a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium korábbi pedagógusaival. A tanárok nyitottak voltak a peren kívüli megegyezésre, mivel azonban ez nem történt meg, csütörtökön egyéni kihallgatásokkal folytatódott a tárgyalás.

Nem kell izgulni, ha egyik középiskolába sem kerültök be - mutattunk mindent, amit a rendkívüli felvételiről tudni kell

Újabb egyetem döntött: az ELTE is eltörölte a kötelező nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez

Az ELTE hallgatói is mentesülnek az eddigi központi szabály alól, így bár továbbra is ajánlott marad, mostantól nem kötelező a legalább középfokú nyelvvizsga a diplomaszerzéshez. De vajon ezzel tényleg elveszik a nyelvtudás jelentősége? Rozgonyi Zoltán, az Euroexam Vizsgaközpont vezetője szerint nem.

1 450 000 forint - akár ennyibe is kerülhet egy egyetemi félév. Mutatjuk a 2023-as felvételi legdrágább alap- és osztatlan képzéseit

A felsőoktatás önmagában megterhelő lehet a pénztárcánknak, pláne akkor, ha nem sikerül államilag támogatott képzésre bejutni. Összeszedtük, mik az idei felvételi legdrágább alap-és osztatlan képzései.

 

Megvan, mikor derül ki, melyik középiskolában kezdhetitek az új tanévet

Már csak néhány hetet kell várni a felvételi eredmények kiérkezéséig.

Petíciót indítottak a szakszervezetek; felmérik, hányan hagynák el a pedagóguspályát a státusztörvény bevezetése miatt

A petíciót már több mint kétezer pedagógus írta alá.

Ingyen utazhatnak a húsvéti szünetben azok az alsó tagozatos diákok, akiknek van ilyen útlevele

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő pénteki bejelentése szerint április 6. és 11. között ingyen utazhatnak a MÁV-Start, a Volánbusz és a GYSEV belföldi helyközi járatain azok az alsó tagozatos diákok, akik rendelkeznek Kajla útlevéllel.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.