Már több mint 2000 pedagógus jelezte a felmondását, ha elfogadják a státusztörvényt

A szakszervezetek néhány nappal ezelőtt indítottak petíciót, hogy felmérjék, hányan mondanának fel a munkahelyükön, amennyiben bevezetik a státusztörvényt.

  • Székács Linda

Mát több mint kétezren jelezték az esetleges felmondásukat, amennyiben tényleg bevezetésre kerül a státusztörvény, vagyis a kormány köznevelésről szóló jogszabálytervezete. Az aláírók száma az aHangon indított petíciónál követhető, ráadásul rohamosan növekszik, mivel péntek délután a G7 még 1767 aláíróról, a Telex pedig 1826 főről adott hírt.

A tervezet szerint a státusztörvény többek között elvenné a "nevelőtestület szakmai szabadságát" és a fontos döntéseket átadná a tankerületnek, a napi maximum munkaidőt 8-ról 12 órára, a hetit 32-ről 48 órára emelné, továbbá a széles bérsávok akár azt is megengednék, hogy a munkavállalók fizetése között akár 600 ezer forint bérkülönbség legyen.

Ha nem akarod vállalni, hogy a státusztörvény hatálya alatt foglalkoztassanak tovább, kérünk nyilatkozz, hogy a törvény hatályba lépése esetén megszüntetnéd jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyodat, munkaviszonyodat!

- kéri a PDSZ, a Pedagógus Egység és a Hívatlanul Hálózat.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.