A CEU-ügy, a gender szak betiltása, a modellváltás és az SZFE privatizálása mind keresztbe tettek az akadémiai szabadságnak.
Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol strukturálisan sérül az akadémiai szabadság - derül ki az Oslói Egyetem kutatásából, amiről a Népszava írt.
A norvég kutatók mind a 27 EU-tagállamról készítettek értékelést, ami alapján az akadémiai szabadságot több tagállamban is veszélyeztetik kormányzati, politikai vagy magánszférából érkező beavatkozások vagy beavatkozási kísérletek, a helyzet azonban Magyarországon a legsúlyosabb. Szerintük a CEU Bécsbe költöztetése, a gender tanulmányok megszüntetése és a Színház-és Filmművészeti Egyetem privatizációja mind olyan változtatás, amik aggodalomra adnak okot, hiszen az ezekhez hasonló radikális reformok korlátozzák a felsőoktatási intézmények autonómiáját , az önkormányzatiságot, és limitálják az akadémiai közösség tudományos szabadság megőrzésében betöltött szerepét.
"Magyarországon általában nehezebbé vált a kutatáshoz szükséges adatok megszerzése a kormány által ellenőrzött ágazatokból, mint az egészségügy vagy a büntetés-végrehajtás" - írják a tanulmányban arra utalva, hogy a politikai légkör gyakran "visszatartja" a kutatókat a kormány narratívájával ellentétes kutatásoktól és véleménynyilvánítástól.
Egy magyar felmérésre hivatkozva a szerzők azt is hozzáteszik; az öncenzúra és bizonyos témák elkerülése általános az akadémikusok körében, ez a fajta függőség és kiszolgáltatottság pedig csak tovább fokozódik amiatt, hogy bizonyos kutatásokat gyakran a kormányzati média lejárató kampánya kísér. Példaként hozzák fel a Figyelő című lap egykori listáját, ami tudósokat is lejáratott, mert "Soros György hálózatát támogatták".
Problémásnak tartják az egyetemi modellváltást is, ami ugyan nem korlátozza az akadémiai szabadságot, de a kormányzat a kuratóriumok kormánypárti tagjain keresztül biztosíthatja a számára kedvező érdekeket, ami viszont az oktatói közösség befolyásának rovására mehet.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
