A Független Diákparlament több okból is kifogásolja a döntést.
Mint ahogy véleményünk szerint a középiskolák dolga meghatározni, mely szakterületen szeretnének oktatni, úgy az egyetemek szakmai autonómiáját is fontos dolognak tartják, ezt nem lehet politikai vagy ideológiai megfontolásokból megbolygatni - írják közleményükben. Hozzáteszik, hogy az említett szak egy, általuk is fontosnak tartott kulcskérdéssel is foglalkozik, mely nem más, mint az esélyegyenlőség.
A szakmai autonómia és esélyegyenlőség mellett további, egyik legfontosabb alapelvük a demokrácia, melyet a kormány ezzel a döntésével súlyosan megsértett, ugyanis minden társadalmi egyeztetést, sőt, azé rintettekkel való egyeztetést is mellőzve hozta meg.
Ha megnézzük a döntéshozók környezetéből - írják - szellemi hátországából, illetve a hozzájuk közel álló sajtótermékekből érkező, a társadalmi nemek oktatását bíráló kritikákat, láthatjuk, hogy az ezeket megfogalmazója többsége nincs is tisztában azzal, mit is tanítanak ott. Nagyon nem szeretnénk egy olyan Magyarországon élni, ahol a tudatlanságból és félreinformáltságból megszülető megalapozatlan félelmek eltaposhatnak megalapozott és magas szakmai nívón működő egyetemi szakokat.
Arra kérik a kormányt, vonják vissza a döntést, az egyetemek és civil szervezetek részvételével tárgyalják újra, valamint határidejét ne határozzák meg a tanév kezdete előtti időpontra.
Újabb fejlemény: a Magyar Rektori Konferencia sem ért egyet a genderszak megszüntetésével
A Magyar Rektori Konferencia közleményben reagált. Az ELTE és az Oktatói Hálózat után most a Magyar Rektori Konferencia is megszólalt a genderszak megszüntetésének ügyében. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n megszűnjön a „genderképzésként" ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak - derül ki abból a közleményből, amellyel a testület a 168 Óra kérdésére reagált.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
