A Független Diákparlament több okból is kifogásolja a döntést.
Mint ahogy véleményünk szerint a középiskolák dolga meghatározni, mely szakterületen szeretnének oktatni, úgy az egyetemek szakmai autonómiáját is fontos dolognak tartják, ezt nem lehet politikai vagy ideológiai megfontolásokból megbolygatni - írják közleményükben. Hozzáteszik, hogy az említett szak egy, általuk is fontosnak tartott kulcskérdéssel is foglalkozik, mely nem más, mint az esélyegyenlőség.
A szakmai autonómia és esélyegyenlőség mellett további, egyik legfontosabb alapelvük a demokrácia, melyet a kormány ezzel a döntésével súlyosan megsértett, ugyanis minden társadalmi egyeztetést, sőt, azé rintettekkel való egyeztetést is mellőzve hozta meg.
Ha megnézzük a döntéshozók környezetéből - írják - szellemi hátországából, illetve a hozzájuk közel álló sajtótermékekből érkező, a társadalmi nemek oktatását bíráló kritikákat, láthatjuk, hogy az ezeket megfogalmazója többsége nincs is tisztában azzal, mit is tanítanak ott. Nagyon nem szeretnénk egy olyan Magyarországon élni, ahol a tudatlanságból és félreinformáltságból megszülető megalapozatlan félelmek eltaposhatnak megalapozott és magas szakmai nívón működő egyetemi szakokat.
Arra kérik a kormányt, vonják vissza a döntést, az egyetemek és civil szervezetek részvételével tárgyalják újra, valamint határidejét ne határozzák meg a tanév kezdete előtti időpontra.
Újabb fejlemény: a Magyar Rektori Konferencia sem ért egyet a genderszak megszüntetésével
A Magyar Rektori Konferencia közleményben reagált. Az ELTE és az Oktatói Hálózat után most a Magyar Rektori Konferencia is megszólalt a genderszak megszüntetésének ügyében. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n megszűnjön a „genderképzésként" ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak - derül ki abból a közleményből, amellyel a testület a 168 Óra kérdésére reagált.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
