Független Diákparlament: arra kérik a kormányt, vonják vissza a döntést a genderszak-ügyben

A Független Diákparlament több okból is kifogásolja a döntést.

  • Eduline

Mint ahogy véleményünk szerint a középiskolák dolga meghatározni, mely szakterületen szeretnének oktatni, úgy az egyetemek szakmai autonómiáját is fontos dolognak tartják, ezt nem lehet politikai vagy ideológiai megfontolásokból megbolygatni - írják közleményükben. Hozzáteszik, hogy az említett szak egy, általuk is fontosnak tartott kulcskérdéssel is foglalkozik, mely nem más, mint az esélyegyenlőség.

A szakmai autonómia és esélyegyenlőség mellett további, egyik legfontosabb alapelvük a demokrácia, melyet a kormány ezzel a döntésével súlyosan megsértett, ugyanis minden társadalmi egyeztetést, sőt, azé rintettekkel való egyeztetést is mellőzve hozta meg.

Ha megnézzük a döntéshozók környezetéből - írják - szellemi hátországából, illetve a hozzájuk közel álló sajtótermékekből érkező, a társadalmi nemek oktatását bíráló kritikákat, láthatjuk, hogy az ezeket megfogalmazója többsége nincs is tisztában azzal, mit is tanítanak ott. Nagyon nem szeretnénk egy olyan Magyarországon élni, ahol a tudatlanságból és félreinformáltságból megszülető megalapozatlan félelmek eltaposhatnak megalapozott és magas szakmai nívón működő egyetemi szakokat.

Arra kérik a kormányt, vonják vissza a döntést, az egyetemek és civil szervezetek részvételével tárgyalják újra, valamint határidejét ne határozzák meg a tanév kezdete előtti időpontra.

Újabb fejlemény: a Magyar Rektori Konferencia sem ért egyet a genderszak megszüntetésével

A Magyar Rektori Konferencia közleményben reagált. Az ELTE és az Oktatói Hálózat után most a Magyar Rektori Konferencia is megszólalt a genderszak megszüntetésének ügyében. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n megszűnjön a „genderképzésként" ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak - derül ki abból a közleményből, amellyel a testület a 168 Óra kérdésére reagált.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?