Nem kell izgulni, ha egyik középiskolába sem kerültök be - mutatunk mindent, amit a rendkívüli felvételiről tudni kell

Amikor közzéteszik a középiskolák az ideiglenes felvételi jegyzéket, sokan megijednek, látva, hogy egyik megjelölt intézménybe sem kerültek be. Nem kell azonban aggódni, hiszen a végleges lista még változhat, és ott van még a rendkívüli felvételi is.

  • Tarnay Kristóf

Csak jövőre tudok középiskolába menni, ha nem látom a nevem egyik felvételi jegyzékben sem a felvettek között?

Nem. Ebben az esetben lehetőséged van részt venni a rendkívüli felvételin, ahol még ugyanúgy be tudsz kerülni valamelyik középiskolába, hogy ott elkezdhesd a tanévet jövő szeptembertől.

A rendkívüli felvételit másképpen kell intézni?

Igen, egyénileg. Közvetlenül a kiválasztott középiskolában kell jelentkezni és egyeztetni a részletekről, ez nem központilag történik.

Mikor van a rendkívüli felvételi?

Erre a tanév rendjében meghatároznak egy időszakot, ez 2023-ban május 8-tól augusztus 31-ig tart.

Fontos azonban, hogy ez csak a központilag meghatározott időszak minderre, az intézmények között változhat, hogy mettől meddig lehet hozzájuk ilyen formában jelentkezni, valahol például május közepén van a jelentkezési határidő. Így a pontos időpontot mindenképpen meg kell nézni a kiválasztott középiskola weboldalán lévő tájékoztatóban.

A többi fontos információt honnan szedjem össze?

Szintén a kiválasztott középiskola vagy középiskolák weboldaláról. Közzé szoktak ugyanis tenni információs anyagot, melyben jelzik:

  • ha náluk van lehetőség rendkívüli felvételivel bekerülni,
  • hány „férőhelyük” van még és mely szakokon,
  • meddig és hol lehet jelentkezni,

Illetve jellemzően az oldalukról letölthető a jelentkezési lap is, melyet ki kell majd tölteni.

Honnan tudom, hogy melyik iskolákban lesz rendkívüli felvételi?

Túl azon, hogy az érintett iskolák közzéteszik, ha náluk van, az Oktatási Hivatal is közzétesz egy listát ezekről az intézményekről. Ha ez megjelenik, ami május elejére várható, arról természetesen mi is be fogunk számolni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.