Újabb egyetem döntött: az ELTE is eltörölte a kötelező nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez

Az eddigi központi szabályok alól az ELTE hallgatói is mentesülnek: nem kell kötelezően legalább egy középfokú nyelvvizsgát bemutatniuk a diplomaszerzéshez. A változtatás miatt pedig hamarosan átírják a tanterveket is az egyetemen.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak nem kötelező a nyelvvizsga a diplomaszerzéshez

- közölte az egyetem. Hozzátéve, hogy mivel azonban az egyetem fontos szerepet tulajdonít az idegen nyelvek ismeretének, így egyes esetekben idegennyelv-ismereti követelményeket állítanak majd, a felvételi eljárás során pedig a nyelvvizsgára továbbra is pluszpontok járnak majd.

Ahogy már számtalanszor megírtuk, egy 2022-es törvénymódosítás után az egyetemek saját hatáskörben hozhatnak döntést arról, hogy kérnek-e nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez a hallgatóktól. A törvény intézményi szintű végrehajtásáról az Eötvös Loránd Tudományegyetem az alábbi tájékoztatást adta:

  • Az ELTE a jelenlegi hallgatóinak ajánlott, de nem kötelező a nyelvvizsga megszerzése az oklevél kiadásához.
  • Tanulmányaikat a 2022/2023-as tanévben és azt követően kezdőknek az ELTE a tantervében fogja rögzíteni a megszerzendő diplomához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A tantervmódosításokat az egyetem 2023. június 30-ig fogja elvégezni, a változásokról értesítik majd az érintett hallgatókat.
  • Mentesülnek az idegen nyelvi kötelezettség teljesítése alól azon hallgatók, akik a 2022/2023-as tanév tavaszi, vagy a 2023/2024-es tanév őszi félévében szerzik meg a diplomájukat.
  • Tanulmányaikat a 2022/2023-as tanévet megelőzően megkezdő hallgatók tanterve az idegen nyelvek ismerete szempontjából nem módosul, esetükben tehát sem jogszabályi, sem tantervi követelményként nem kerül meghatározásra idegen nyelv ismerete (kivéve, ha a tanterv már eddig is tartalmazott ilyet).
  • A doktori képzéshez kapcsolódó nyelvvizsga-követelmények módosításáról az egyetem szenátusa külön dönt az Egyetemi Doktori Tanács javaslata alapján.
Hozzáteszik azt is, hogy az egyetem leendő ELTE-s hallgatókat továbbra is ösztönözni szeretné a nyelvvizsga-bizonyítvány minél korábbi megszerzésére, ezért a 2024-es felvételi eljárástól kezdődően a korábbinál is több ponttal ismeri el az idegennyelvtudást.
    Hozzászólások

    A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

    Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.