Újabb egyetem döntött: az ELTE is eltörölte a kötelező nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez

Az eddigi központi szabályok alól az ELTE hallgatói is mentesülnek: nem kell kötelezően legalább egy középfokú nyelvvizsgát bemutatniuk a diplomaszerzéshez. A változtatás miatt pedig hamarosan átírják a tanterveket is az egyetemen.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak nem kötelező a nyelvvizsga a diplomaszerzéshez

- közölte az egyetem. Hozzátéve, hogy mivel azonban az egyetem fontos szerepet tulajdonít az idegen nyelvek ismeretének, így egyes esetekben idegennyelv-ismereti követelményeket állítanak majd, a felvételi eljárás során pedig a nyelvvizsgára továbbra is pluszpontok járnak majd.

Ahogy már számtalanszor megírtuk, egy 2022-es törvénymódosítás után az egyetemek saját hatáskörben hozhatnak döntést arról, hogy kérnek-e nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez a hallgatóktól. A törvény intézményi szintű végrehajtásáról az Eötvös Loránd Tudományegyetem az alábbi tájékoztatást adta:

  • Az ELTE a jelenlegi hallgatóinak ajánlott, de nem kötelező a nyelvvizsga megszerzése az oklevél kiadásához.
  • Tanulmányaikat a 2022/2023-as tanévben és azt követően kezdőknek az ELTE a tantervében fogja rögzíteni a megszerzendő diplomához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A tantervmódosításokat az egyetem 2023. június 30-ig fogja elvégezni, a változásokról értesítik majd az érintett hallgatókat.
  • Mentesülnek az idegen nyelvi kötelezettség teljesítése alól azon hallgatók, akik a 2022/2023-as tanév tavaszi, vagy a 2023/2024-es tanév őszi félévében szerzik meg a diplomájukat.
  • Tanulmányaikat a 2022/2023-as tanévet megelőzően megkezdő hallgatók tanterve az idegen nyelvek ismerete szempontjából nem módosul, esetükben tehát sem jogszabályi, sem tantervi követelményként nem kerül meghatározásra idegen nyelv ismerete (kivéve, ha a tanterv már eddig is tartalmazott ilyet).
  • A doktori képzéshez kapcsolódó nyelvvizsga-követelmények módosításáról az egyetem szenátusa külön dönt az Egyetemi Doktori Tanács javaslata alapján.
Hozzáteszik azt is, hogy az egyetem leendő ELTE-s hallgatókat továbbra is ösztönözni szeretné a nyelvvizsga-bizonyítvány minél korábbi megszerzésére, ezért a 2024-es felvételi eljárástól kezdődően a korábbinál is több ponttal ismeri el az idegennyelvtudást.
    Hozzászólások

    Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

    Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

    Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

    Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

    Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

    Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.