A kormány technikumokat népszerűsítő intézkedései ellenére még mindig jóval többen jelentkeznek gimnáziumokba, mint szakképzésekre.
Csaknem 96 ezer diák jelentkezett idén középiskolákba - közölte a Népszavával az Oktatási Hivatal.
Az adatok szerint a középiskolák kilencedik évfolyamára 82,6 ezer diák jelentkezett, míg hat évfolyamos gimnáziumokba 7800, nyolc évfolyamos gimnáziumokba pedig 5300 tanuló. A legnépszerűbbnek a gimnáziumi képzések bizonyultak, ezekbe összesen 220 491 fő jelentkezett (a jelentkezések száma azért magasabb, mint a felvételizők száma, mert egy diák több intézménybe, többféle képzéstípusra is jelentkezhet). A második helyre a technikumi képzések kerültek 163 321 fővel, a harmadik helyen pedig a szakképző iskolák végeztek 63 223 leadott jelentkezéssel.
Az adatok alapján a négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok annak ellenére is megtartották a népszerűségüket, hogy az oktatásirányítás több eszközzel is igyekszik vonzóbbá tenni a szakképzéseket. Amellett, hogy ezekben az intézméynekben nem csak érettségit, de szakmát is lehet szerezni, az itt tanuló diákoknak ösztöndíjrendszert is létrehoztak, könnyítették a felvételi követelményeket (az írásbeli felvételi csak opcionális), és jelentősen növelték az indítható osztályok számát is.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
