Szerintük érdemi párbeszédnek nyoma sincs, az írásos visszajelzésekre pedig általános, semmitmondó válaszokat adnak.
A nem állami fenntartású intézményekben oktatók még nem kapták meg a januártól esedékes 10+5 százalékos béremelést, a nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak béremelése pedig egyelőre még napirenden sincs - közölte a Pedagógusok Szakszervezete.
A tanári szakszervezet szerint a Kulturális és Innovációs minisztérium "semmibe veszi a szakképzésben foglalkoztatottak jogos igényeit és problémajelzéseit", a folyamatos jogszabálymódosítások mégis igazolják a problémák létezését, ezeket azonban az érdekképviseletek megkérdezése nélkül teszik, ami utólagos, elhúzódó vitákat fog okozni.
"A propagandát szolgáló kommunikáció mögött az iskolák egy részében nemcsak a központi béremelésre, hanem pl. munkaruhára sincs fedezet, az oktatók a kaotikus munkajogi helyzet mellett a szakképzés tárgyi feltételeiben is súlyos lemaradásokról számolnak be" - hangsúlyozták.
Ezek tekintetében a szakszervezet arra kéri a szakképzésért felelős minisztériumot, hogy gondoskodjanak a korábban ígért béremelésekről és kezdjenek érdemi párbeszédet a korábban említett problémákról.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
