A minisztérium szerint okafogyottak a PDSZ követelései a szakképzésben dolgozóknak

"Sikerpropagandával" reagált a Kulturális-és Innovációs Minisztérium a szakképzésben oktatók sztrájkjára. Szerintük megbecsülik a dolgozókat és a kötelező óraszám visszaállítása sem szükséges.

  • Eduline

Reagált a Kulturális-és Innovációs minisztérium a szakképzésben oktatók sztrájkjára - írja a Népszava.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy március 16-án ismét sztrájkba kezdtek a pedagógusok. A közoktatásban dolgozók március 16-án és 17-én, a szakképzésben oktatók határozatlan ideig szüntetik be a munkát, mivel a kormány több mint egy évvel a tiltakozások és sztrájk kezdete után sem rendezte a pedagógusok ügyét és követeléseit. A szakképzésben dolgozók többek között azt szeretnék elérni, hogy állítsák vissza számukra a heti 22 óra kötelező óraszámot, fizessék ki a túlóráikat és ugyanakkora béremelést kapjanak, amekkorát a közoktatásban dolgozó pedagógusok követelnek, valamint hogy hozzanak létre olyan önálló Oktatási Minisztériumot, ami egészen az óvodától az egyetemig felelelne az oktatásért.

Pölöskei Gáborné, a Kulturális-és Innovációs minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára viszont teljesen máshogy látja a szakszervezetek követeléseit. A lap birtokába jutott levél szerint, amit a helyettes államtitkár kedden küldött a szakképző intézményekbe, a PDSZ követelései mára már okafogyottá váltak. Szerinte az oktatókat megbecsülik, a törvény által biztosított közalkalmazotti előnyeik nem csorbultak, a 22 órás kötelező óraszám visszaállítása pedig “tönkretenné a szakképzési rendszer rugalmasságát”.

A levélre a PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet is reagált. Ő úgy látja, a helyettes államtitkár levele csak a szokásos "sikerpropaganda", hiszen a szakképzés átalakításakor bejelentett 30 százalékos béremelés nem érintett mindenkit, a "rugalmas" munkaidő pedig azt jeleti, hogy vannak, akiknek hetente 30 tanórát kell megtartaniuk.

"Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár a legutóbbi sztrájktárgyaláson szinte meg sem szólalt. Reméljük, a következő egyeztetésen problémaérzékenyebb hozzáállást tapasztalunk a kormányoldal részéről. Jó lenne, ha a helyettes államtitkár a helyszínen kifejtené gondolatait, nem az egyeztetés után próbálna körlevélben a PDSZ ellen hangulatot kelteni" – mondta a PDSZ ügyvivője.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.