A minisztérium szerint okafogyottak a PDSZ követelései a szakképzésben dolgozóknak

"Sikerpropagandával" reagált a Kulturális-és Innovációs Minisztérium a szakképzésben oktatók sztrájkjára. Szerintük megbecsülik a dolgozókat és a kötelező óraszám visszaállítása sem szükséges.

  • Eduline

Reagált a Kulturális-és Innovációs minisztérium a szakképzésben oktatók sztrájkjára - írja a Népszava.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy március 16-án ismét sztrájkba kezdtek a pedagógusok. A közoktatásban dolgozók március 16-án és 17-én, a szakképzésben oktatók határozatlan ideig szüntetik be a munkát, mivel a kormány több mint egy évvel a tiltakozások és sztrájk kezdete után sem rendezte a pedagógusok ügyét és követeléseit. A szakképzésben dolgozók többek között azt szeretnék elérni, hogy állítsák vissza számukra a heti 22 óra kötelező óraszámot, fizessék ki a túlóráikat és ugyanakkora béremelést kapjanak, amekkorát a közoktatásban dolgozó pedagógusok követelnek, valamint hogy hozzanak létre olyan önálló Oktatási Minisztériumot, ami egészen az óvodától az egyetemig felelelne az oktatásért.

Pölöskei Gáborné, a Kulturális-és Innovációs minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára viszont teljesen máshogy látja a szakszervezetek követeléseit. A lap birtokába jutott levél szerint, amit a helyettes államtitkár kedden küldött a szakképző intézményekbe, a PDSZ követelései mára már okafogyottá váltak. Szerinte az oktatókat megbecsülik, a törvény által biztosított közalkalmazotti előnyeik nem csorbultak, a 22 órás kötelező óraszám visszaállítása pedig “tönkretenné a szakképzési rendszer rugalmasságát”.

A levélre a PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet is reagált. Ő úgy látja, a helyettes államtitkár levele csak a szokásos "sikerpropaganda", hiszen a szakképzés átalakításakor bejelentett 30 százalékos béremelés nem érintett mindenkit, a "rugalmas" munkaidő pedig azt jeleti, hogy vannak, akiknek hetente 30 tanórát kell megtartaniuk.

"Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár a legutóbbi sztrájktárgyaláson szinte meg sem szólalt. Reméljük, a következő egyeztetésen problémaérzékenyebb hozzáállást tapasztalunk a kormányoldal részéről. Jó lenne, ha a helyettes államtitkár a helyszínen kifejtené gondolatait, nem az egyeztetés után próbálna körlevélben a PDSZ ellen hangulatot kelteni" – mondta a PDSZ ügyvivője.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.