"Sikerpropagandával" reagált a Kulturális-és Innovációs Minisztérium a szakképzésben oktatók sztrájkjára. Szerintük megbecsülik a dolgozókat és a kötelező óraszám visszaállítása sem szükséges.
Reagált a Kulturális-és Innovációs minisztérium a szakképzésben oktatók sztrájkjára - írja a Népszava.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy március 16-án ismét sztrájkba kezdtek a pedagógusok. A közoktatásban dolgozók március 16-án és 17-én, a szakképzésben oktatók határozatlan ideig szüntetik be a munkát, mivel a kormány több mint egy évvel a tiltakozások és sztrájk kezdete után sem rendezte a pedagógusok ügyét és követeléseit. A szakképzésben dolgozók többek között azt szeretnék elérni, hogy állítsák vissza számukra a heti 22 óra kötelező óraszámot, fizessék ki a túlóráikat és ugyanakkora béremelést kapjanak, amekkorát a közoktatásban dolgozó pedagógusok követelnek, valamint hogy hozzanak létre olyan önálló Oktatási Minisztériumot, ami egészen az óvodától az egyetemig felelelne az oktatásért.
Pölöskei Gáborné, a Kulturális-és Innovációs minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára viszont teljesen máshogy látja a szakszervezetek követeléseit. A lap birtokába jutott levél szerint, amit a helyettes államtitkár kedden küldött a szakképző intézményekbe, a PDSZ követelései mára már okafogyottá váltak. Szerinte az oktatókat megbecsülik, a törvény által biztosított közalkalmazotti előnyeik nem csorbultak, a 22 órás kötelező óraszám visszaállítása pedig “tönkretenné a szakképzési rendszer rugalmasságát”.
A levélre a PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet is reagált. Ő úgy látja, a helyettes államtitkár levele csak a szokásos "sikerpropaganda", hiszen a szakképzés átalakításakor bejelentett 30 százalékos béremelés nem érintett mindenkit, a "rugalmas" munkaidő pedig azt jeleti, hogy vannak, akiknek hetente 30 tanórát kell megtartaniuk.
"Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár a legutóbbi sztrájktárgyaláson szinte meg sem szólalt. Reméljük, a következő egyeztetésen problémaérzékenyebb hozzáállást tapasztalunk a kormányoldal részéről. Jó lenne, ha a helyettes államtitkár a helyszínen kifejtené gondolatait, nem az egyeztetés után próbálna körlevélben a PDSZ ellen hangulatot kelteni" – mondta a PDSZ ügyvivője.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
