Több pontban is kifogásolja az oktatás helyzetét az Európai Parlament delegációja

Az akadémiai szabadsággal, a kormányzati befolyással és az autonómia csökkenésével kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága.

  • Eduline

Az oktatással kapcsolatban is komoly aggályai vannak az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának Magyarországgal -  tudta meg a Népszava.

Beszélgetőpartnereink nagy többsége egy feszült, rendkívül érzékeny és átpolitizált munkakörnyezetről tett említést, amelyet a nyugtalanság légköre jellemez, és amely a kormányzati politikák potenciális kritikusainak öncenzúrájához vezet

- írják a laphoz eljutott jelentésben.

Az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának hét képviselője tavaly november 2-4. között járt Magyarországon, melynek során kormányzati és ellenzéki politikusokkal, állami hatóságok vezetőivel, újságírókkal, oktatási, kulturális intézmények és civil szervezetek képviselőivel is találkoztak, hogy felmérjék többek között az oktatás, a médiaszabadság és a kultúra helyzetét.

A mostanra elkészült jelentés szerint a képviselők kritikát fogalmaztak meg többek között az akadémiai szabadsággal kapcsolatban, amiből szerintük hiányzik a tudományos szabadságot garantáló következetes és átfogó jogi rendszer, de kifogásolják az erősödő kormányzati befolyást is az új szervek és szervezetek létrejöttén keresztül, ami szerintük együtt jár a tanárok és az intézmények autonómiájának csökkenésével, valamint az oktatás tartalmába való ideológiai beavatkozás növekedésével.

A delegáció jelentését hamarosan megvitatják az Európai Parlament illetékes szakbizottságában.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.