Több pontban is kifogásolja az oktatás helyzetét az Európai Parlament delegációja

Az akadémiai szabadsággal, a kormányzati befolyással és az autonómia csökkenésével kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága.

  • Eduline

Az oktatással kapcsolatban is komoly aggályai vannak az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának Magyarországgal -  tudta meg a Népszava.

Beszélgetőpartnereink nagy többsége egy feszült, rendkívül érzékeny és átpolitizált munkakörnyezetről tett említést, amelyet a nyugtalanság légköre jellemez, és amely a kormányzati politikák potenciális kritikusainak öncenzúrájához vezet

- írják a laphoz eljutott jelentésben.

Az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának hét képviselője tavaly november 2-4. között járt Magyarországon, melynek során kormányzati és ellenzéki politikusokkal, állami hatóságok vezetőivel, újságírókkal, oktatási, kulturális intézmények és civil szervezetek képviselőivel is találkoztak, hogy felmérjék többek között az oktatás, a médiaszabadság és a kultúra helyzetét.

A mostanra elkészült jelentés szerint a képviselők kritikát fogalmaztak meg többek között az akadémiai szabadsággal kapcsolatban, amiből szerintük hiányzik a tudományos szabadságot garantáló következetes és átfogó jogi rendszer, de kifogásolják az erősödő kormányzati befolyást is az új szervek és szervezetek létrejöttén keresztül, ami szerintük együtt jár a tanárok és az intézmények autonómiájának csökkenésével, valamint az oktatás tartalmába való ideológiai beavatkozás növekedésével.

A delegáció jelentését hamarosan megvitatják az Európai Parlament illetékes szakbizottságában.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.