Hosszú levelet kapott Maruzsa Zoltán: a tanárok nem 80%-os értelmiségiek, a fizetésüket se így tervezzék

Az egyik legnagyobb tanári érdekképviselet szerit az új teljesítményértékelési rendszert nem a szakszervezetekkel együtt dolgozta ki, de még csak előzetesen nem is egyeztetett róla.

  • Eduline

Véleményünk szerint a magyar köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben dolgozók nem 80%-os értelmiségiek, éppen ezért nem a felsőfokú végzettségűek átlagkeresetének 80%-ra, hanem 100%-ára kell emelni az átlagilletményüket

- írja friss levelében Maruzs Zoltán államtitkárnak a Pedagógusok Demokratikus szakszervezete (PDSZ). A szakszervezet szerint ehhez szükséges egy azonnali, látható béremelés, nem pedig a törvényben meghatározott, több évre eltolt, kismértékű emelés. A jelenlegi tervek szerint 2023-ban a diplomás átlagbér 64,7 %-át, 2024. évben 71,8%-át és 2025. évben 80%-át éri majd el a pedagógusok átlagfizetése.

Az érdekképviselet követeli, hogy az idei emelés a szakmai ágazati pótlékkal együtt számított illetményeket legalább 45 százalékkal emeljék, figyelembevéve az ennél jóval magasabb inflációt a mindennapi költségeket jelentő élelmiszerárak és rezsiköltségek tekintetében.

A PDSZ kiemeli, jelenleg a gyakornok fokozatban lévő tanárok ágazati szakmai pótlékkal együtt számított illetménye havi 391.248 forint. Ebből következik, hogy az "emelés" következtében mindössze 8.752 forinttal nőne az illetményük, ez viszont azért van így, mert 2023. január 1-jéig visszamenőleg az ő fizetésüket is a garantált bérminimumra kellett emelni az illetményüket és erre kapták a szakmai ágazati pótlékot, amelyet „alapbéresítenének”.

A szakszervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a tervezett bérrendszer nem tartalmaz törvényben garantált előmenetelt. Szerintük például a munkaköri feladatokon túl vállalt többletfeladat nem lehet a bérmegállapítás szempontja - azt külön kell megfizetni.

Sőt kiemelik, a teljesítményértékelési rendszert nem a szakszervezetekkel együtt dolgozta ki, de még csak előzetesen nem is egyeztetett róla. A PDSZ szerint nem felel meg a valóságnak az sem, hogy erről a pedagógusokat kérdőívben megkérdezte, valamint az sem, hogy egyes elemeket szakszervezeti felvetések alapján épített volna bele. A minisztérium egyébként pont a napokban osztotta meg, hogy egy hét alatt több mint 15 ezren töltötték ki a kérdőívet a tervezett változtatásokkal kapcsolatban, és a tanárok nagy része egyetért a változtatások bevezetésével.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.