Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Az egyik legnagyobb tanári érdekképviselet szerit az új teljesítményértékelési rendszert nem a szakszervezetekkel együtt dolgozta ki, de még csak előzetesen nem is egyeztetett róla.
Véleményünk szerint a magyar köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben dolgozók nem 80%-os értelmiségiek, éppen ezért nem a felsőfokú végzettségűek átlagkeresetének 80%-ra, hanem 100%-ára kell emelni az átlagilletményüket
- írja friss levelében Maruzs Zoltán államtitkárnak a Pedagógusok Demokratikus szakszervezete (PDSZ). A szakszervezet szerint ehhez szükséges egy azonnali, látható béremelés, nem pedig a törvényben meghatározott, több évre eltolt, kismértékű emelés. A jelenlegi tervek szerint 2023-ban a diplomás átlagbér 64,7 %-át, 2024. évben 71,8%-át és 2025. évben 80%-át éri majd el a pedagógusok átlagfizetése.
Az érdekképviselet követeli, hogy az idei emelés a szakmai ágazati pótlékkal együtt számított illetményeket legalább 45 százalékkal emeljék, figyelembevéve az ennél jóval magasabb inflációt a mindennapi költségeket jelentő élelmiszerárak és rezsiköltségek tekintetében.
A PDSZ kiemeli, jelenleg a gyakornok fokozatban lévő tanárok ágazati szakmai pótlékkal együtt számított illetménye havi 391.248 forint. Ebből következik, hogy az "emelés" következtében mindössze 8.752 forinttal nőne az illetményük, ez viszont azért van így, mert 2023. január 1-jéig visszamenőleg az ő fizetésüket is a garantált bérminimumra kellett emelni az illetményüket és erre kapták a szakmai ágazati pótlékot, amelyet „alapbéresítenének”.
A szakszervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a tervezett bérrendszer nem tartalmaz törvényben garantált előmenetelt. Szerintük például a munkaköri feladatokon túl vállalt többletfeladat nem lehet a bérmegállapítás szempontja - azt külön kell megfizetni.
Sőt kiemelik, a teljesítményértékelési rendszert nem a szakszervezetekkel együtt dolgozta ki, de még csak előzetesen nem is egyeztetett róla. A PDSZ szerint nem felel meg a valóságnak az sem, hogy erről a pedagógusokat kérdőívben megkérdezte, valamint az sem, hogy egyes elemeket szakszervezeti felvetések alapján épített volna bele. A minisztérium egyébként pont a napokban osztotta meg, hogy egy hét alatt több mint 15 ezren töltötték ki a kérdőívet a tervezett változtatásokkal kapcsolatban, és a tanárok nagy része egyetért a változtatások bevezetésével.
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.