Petíciót indítottak a szakszervezetek; felmérik, hányan hagynák el a pedagóguspályát a státusztörvény bevezetése miatt

A kezdeményezéshez több civil szervezet is csatlakozott.

  • Eduline

Petíciót indított a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógus Egység annak felmérésére, hogy országszerte hányan mérlegelik, hogy elhagyják a pedagóguspályát a státusztörvény bevezetése esetén.

Ha nem akarod vállalni, hogy a státusztörvény hatálya alatt foglalkoztassanak tovább, kérünk nyilatkozz, hogy a törvény hatályba lépése esetén megszüntetnéd jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyodat, munkaviszonyodat!

- írják a szakszervezetek az aHangon megosztott petíció alatt.

A státusztörvény a tervezet szerint többek között meghosszabbítaná a pedagógusok próba- és felmondási idejét, a továbbképzési kötelezettséget 60 évre emelné, a délutáni felügyelet időpontját 18:00-ra hosszabbítaná és azt is lehetővé tenné, hogy sztrájk esetén a gyerekeket másik iskolába csoportosítsák át, vagy akár meg is szüntessék az érintett osztályokat. A státusztörvényben foglalt intézkedéseket és változtatásokat a PDSZ itt foglalta össze.

A kezdeményezéshez csatlakozott a Hívatlanul csoport, Az ADOM Diákmozgalom, a TASZ - Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Anyák, a Civil Bázis, az Ejha! – Emberi jogi nevelők hálózata és az aHang is.

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.