Végre ismét ülésezett az Országos Diákparlament: 58 pontban foglalták össze a javaslataikat

Három év után végre ismét ülésezett a kétévente összehívott Országos Diákparlament. A javaslataik között szerepel a tanári bérek emelése, a diákparlament évenkénti összehívása és a tanulmányi alapú ösztöndíjak bevezetése is.

  • Eduline/MTI

58 pontos javaslatcsomagot fogalmazott meg a hétvége folyamán összegyűlt Országos Diákparlament. A Székesfehérváron lebonyolított ülésen körülbelül 120 olyan középiskolás vett részt, akik a megyéik képviseletében a pénteki nyitó ülést követően szombaton az oktatás és a diákélet mindennapjait érintő kérdésekről tárgyaltak, és megfogalmazták a javaslataikat a következő két évre az oktatási döntéshozók számára.

Csomor Boldizsár, az Országos Diáktanács tagja a rendezvényen azt mondta; szombaton körülbelül 300 pontot fogalmaztak meg, amit vasárnapra végül 58 pontra redukáltak. A diákok többek között szorgalmaznák a WIFI hálózat bővítését a köznevelési intézményekben és kollégiumokban, a tanulmányi alapú ösztöndíjak bevezetését, az iskolai keretek között történő ingyenes KRESZ és egészségügyi oktatást, de a javaslataik között szerepel az iskolai fejlesztőpedagógusok számának növelése, a meglévők pályán tartása, valamint a pedagógus-béremelés mértékének további növelése az inflációra való tekintettel.

Cser-Palkovics András, a város polgármestere szerint "érdemi konzultáció, párbeszéd, vita alakult ki és nagyon komoly tartalmi munka zajlott az elmúlt napokban Székesfehérváron." Az Országos Diákparlamenten Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár is részt vett, aki szerint kiváló együttműködés alakult ki a diákok és az oktatási kormányzat között.

„Magyarországon adott a diákok érdekképviselete, hogy a kormány „becsatornázza” a fiatalok kívánságait az oktatáspolitika alakításába. Kétévente ülésezik az Országos Diákparlament, emellett pedig működik az Országos Diáktanács intézménye, mellyel havi-kéthavi rendszerességgel tárgyalunk. A munkamegosztás szerint az ODP ajánlásokat fogalmaz meg, melyeket ezután az ODT és az oktatási kormányzat tárgyal. Ismertetik az álláspontjaikat, eszmét cserélnek, és a kormány igyekszik végrehajtani azt, amit lehet. A 2020-as ODT ajánlásoknak több mint a felét megvalósítottuk! A most elfogadott 58 pontos lista biztosítja a keretét az ODT és az oktatási döntéshozók következő kétéves munkájának” – idézi a szekesfehervar.hu.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.