1 450 000 forint - akár ennyibe is kerülhet egy egyetemi félév. Mutatjuk a 2023-as felvételi legdrágább alap-és osztatlan képzéseit

A felsőoktatás önmagában megterhelő lehet a pénztárcánknak, pláne akkor, ha nem sikerül államilag támogatott képzésre bejutni. Összeszedtük, mik az idei felvételi legdrágább alap-és osztatlan képzései.

  • Székács Linda

Akár a 950 ezer forintot is elérhetik az angol nyelvű gazdasági képzések árai, amik a nyelvi pótlék miatt jellemzően a magyar nyelvű képzések tandíjainak duplájába kerülnek. Ennyit kell fizetniük az IBS Nemzetközi Gazdasági Főiskola angol nyelvű, hét-és nyolc féléves gazdálkodási és menedzsment, valamint nemzetközi gazdálkodás képzésére járó hallgatóknak, de 900 000 forint/félévesen áron érhetőek el a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás, üzleti adattudomány és alkalmazott közgazdaságtan képzései is. Mégsem ezek a legdrágább képzések a magyar felsőoktatásban.

Állatorvosi képzés

Magyarországon mindössze egy felsőoktatási intézményben, az Állatorvostudományi Egyetemen lehet állatorvosnak tanulni. Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk viszont azoknak a hallgatóknak, akiket nem államilag támogatott képzésre vesznek fel, egy félév ára ugyanis 1 450 000 forint. Mivel az osztatlan szak képzési ideje 11 félév, ezért a teljes képzés ára 15 950 000 forint, amennyiben persze sikerül időben elvégeznetek az összes félévetek.

Általános orvosi képzés

Nem sokkal marad le az állatorvosi képzéstől az általános orvostudományi képzés ára sem, ami félévenként 1 350 000 ft. A jó hír, hogy a képzést indító intézmények, vagyis a Semmelweis, a debreceni, szegedi és pécsi egyetem árai között nincs különbség, ezért ha máson nem is, legalább a megélhetés költségein spórolhattok, ha a főváros helyett valamelyik vidéki intézmény képzésére jelentkeztek. Az általános orvosi szak egyébként 12 féléves, tehát ha önköltséges képzésre jártok, összesen 16 200 000 forint tandíjat kell kifizetnetek, mire befejezitek az egyetemet.

Fogorvosi képzés

1 350 000 forint tandíjat kell fizetnetek akkor is, ha önköltséges formában fogorvosnak tanulnátok. A képzést szintén a korábban már felsorolt egyetemek indítják, a hossza viszont "csak" 10 félév, ezért a tandíj végső összege is "csak" 13 500 000.

Színművész képzés

A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2023 szeptemberében nem indít önköltséges formában színművész képzést, így azoknak a felvételizőknek, akik akkor is elkezdenék a képzésüket, ha nem jutnak be a szakra államilag támogatott formában, az egyetlen lehetőségük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári kampuszának színművész képzése, ami félévenként 950 000 ft. A képzés összesen 10 féléves, ami azt jelenti, hogy 5 év alatt összesen 9 500 000 forintba kerül.

Akkor is ennyit kell fizetnetek, ha színművész helyett színházrendezőnek tanulnátok, amit viszont csak a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tudtok megtenni, szintén 5 év alatt összesen 9 500 000 forintért.

Képző-és zeneművészeti képzések

950 és 800 000 forint/féléves tandíjat kell fizetnetek akkor is, ha valamilyen képzőművészeti vagy zeneművészeti képzésen tanulnátok önköltséges formában. 950 000 forint/félévbe kerül a Képzőművészeti Egyetem 10 féléves szobrász, restaurátor-művész, intermédia-művész, grafikusművész és festőművész képzése, a 6 féléves vizuális művészet, látványtervezés és képzőművészet-elmélet képzés ára pedig félévente 800 000 ezer forint, de ennyibe kerülnek a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 6 féléves művész, és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előadóművészeti képzései is.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.