Radikális átalakítás vár a szakképzésre: ilyen szakmákat lehet tanulni a következő tanévtől

2020 szeptemberétől jelentősen lecsökken a középfokú iskolákban, illetve a felnőtteknek szóló képzéseken tanulható szakmák listája, a legtöbbet pedig csak iskolai rendszerben lehet majd megszerezni, két-három év alatt. Mutatjuk, mi változik az egyes képzési területeken.

  • Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák számát. A legtöbb képesítést csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. Ez igaz az összes érettségire épülő szakmára is.

További változás, hogy a szakgimnáziumokat technikumnak fogják hívni, a szakközépiskolák új neve pedig szakképző iskola lesz. A 174 alapszakmáról tájékoztató füzetet kapnak az iskolák.

Cikksorozatban dolgoztuk fel, hogy mely szakmák tűnnek el, illetve alakulnak át a nyolc képzési területen: az oktatási képzésekről itt, a humán tudományi és művészeti szakmákról itt, a társadalomtudományi, gazdasági és jogi képesítésekről itt, a matematikai, számítástechnikai és egyéb természettudományos képzésekről pedig itt olvashattok.

Azt, hogy mi változik a műszaki, ipari és építőipari képzési területen, itt nézhetitek meg, a mezőgazdasági szakmákról pedig itt olvashattok. Az egészségügy és szociális gondoskodás képzési területről itt, a szolgáltatások terület képesítéseiről pedig itt írtunk.

A szakképzés átalakításával kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok.

Felnőttképzők Szövetsége: még nem tudják, mi lesz a szerepük a szakképzés átalakítása után

Ha nem jelenik meg újabb szakmalista, csökkenni fog a felnőttképzésben indított tanfolyamok száma, az iskolai rendszerű képzésben pedig az esti tagozat jelentősége nőhet meg. Ugyanakkor még nagyon sok a kérdőjel - mondta a Felnőttképzők Szövetségének elnöke az Eduline-nak a szakképzési rendszer 2020 szeptemberében élesedő átalakításával kapcsolatban.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.