Átalakítják a szakképzés rendszerét, amelynek keretében a 2020/2021-es tanévtől a szakgimnáziumi és szakközépiskolai forma is megszűnik: az intézmények új név alatt működnek tovább - derül ki az Oktatási Hivatal egyik dokumentumából.
A Szakképzés 4.0 stratégia keretében a 2020/2021. tanévtől átalakul az iskolai rendszerű szakképzés szerkezete, a jelenlegi szakgimnáziumok technikumként, a szakközépiskolák szakképző iskolaként működnek tovább - írja az Oktatási Hivatal a 2020/2021. tanévre vonatkozó középfokú beiskolázás tanulmányi területeinek megadásáról szóló közleményében.
A technikumokban a képzés ötéves lesz, a végén a diákok érettségit és technikusi szintű szakképesítést kapnak. A szakképző iskolákban az oktatás három évig tart majd, és szakképesítés megszerzésével zárul. Emellett iskolai rendszerű felnőttoktatásban lehet majd szakképesítést szerezni az új, átalakított Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerint.
"Az átjárhatóság lehetőségének növelése, valamint a közös szakmai tartalmak egyértelmű azonosítása érdekében közös ágazati tartalmak és ezekhez kapcsolódóan új ágazati struktúra kerülnek meghatározásra. A közös ágazati tartalmak oktatására a leendő 3 éves szakképző iskolai képzésben a 9. évfolyamon, a technikumban a 9-10. évfolyamokon kerül sor. A szakképesítések a kapcsolódó gazdasági terület jellegétől, tagoltságától, összetettségétől függően szakmairányokat is tartalmazhatnak, amelyek speciális szakmai tartalmak elsajátítását biztosítják" - írja az Oktatási Hivatal a közleményben.
Ahogy beszámoltunk róla, 2020. szeptember 1-jétől a legtöbb OKJ-s szakképesítést csak iskolai rendszerű képzésben lehet majd megszerezni, amelyhez minimum két évre lesz szükség. Érettségire épülő - technikusi - szakképesítést például egyáltalán nem lehet majd iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában tanulni.
A szakképzés átalakításának céljaként az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az Oktatási Hivatal is szerint a munkaerőpiachoz, a gazdaság által elvárt tudáshoz való jobb igazodást jelöli meg. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint viszont nem lenne szabad a szakképzést kiszakítani a köznevelés rendszeréből, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pedig fokozatosabb, alaposabban előkészített reformot szeretne.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
