2020. szeptember 1-jétől a legtöbb OKJ-s szakképesítést csak nappali vagy esti tagozaton, szakképző iskolában lehet majd megszerezni. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye szerint az OKJ-s képzések átalakításának célja a szakképzés további erősítése és a munkaerőpiachoz való jobb igazodás.
Ahogyan számítani lehetett rá, 2020. szeptember 1-jétől a legtöbb OKJ-s szakmát csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt. A korábbi 27-el szemben 196 ilyen szakképesítés - "alapszakma" -, illetve szakképesítés-ráépülés szerepel az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendeletben, amely a Magyar Közlöny szeptember 30-ai, 162. számában jelent meg.
Az úgynevezett részszakképesítéseket, amelyekből 73 szerepel a listában, viszont csak iskolarendszeren kívüli, tanfolyami formában lehet majd elsajátítani, amelyért fizetni kell. Az OKJ-s képzésekről szóló összes cikkünket itt találjátok.
A felnőttoktatással foglalkozó cégek 2020. december 31-ig kaptak haladékot: eddig indíthatnak a régi OKJ szerinti, iskolarendszeren kívüli képzéseket, ezek szakmai vizsgáját pedig 2022. december 31-ig kell lebonyolítani.
A kormányrendelet megjelenése kapcsán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a cél a teljes foglalkoztatás, az, hogy a gazdaság igényeihez idomuljon a szakképzés, és a munkaerőpiacon értékes és használható szakképesítések legyenek a képzési kínálatban egy sokkal egyszerűbb, átláthatóbb, egymásra épülő rendszerben.
Az alapszakmák megszerzésére már az iskolai rendszerben (technikumokban, szakképző iskolában) is lesz lehetőség, amelyre további szakképesítések építhetőek. A felnőttek számára az iskolarendszerben a második szakma elsajátítása már jelenleg is ingyenes, a jövőben a képzési idő rövidül, így gyorsabban lehet szakmát szerezni - közölte az ITM.
Ezekkel a szakmákkal könnyű munkát találni: itt az idei lista
Szakmát tanulnátok, de nem tudjátok, melyikkel lehet könnyen elhelyezkedni? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Jelenleg az OKJ-ban keverednek a szakmai és tanfolyam jellegű képzések, így 770 képzés van. Az elavult Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések száma az uniós átlag többszöröse, Németországban például ez a szám 300 alatti. Amíg a német képzési jegyzék például csak egy asztalos képesítést tartalmaz, addig a magyar OKJ-ben asztalos, műbútorasztalos és asztalosipari szerelő is szerepel. A cél az, hogy csökkenjen a szakmaszám, de a szakmai képzések száma a konkrét vállalati igényekhez igazodva növekedhet és abban a vállalatok is aktívan részt vehetnek - olvasható a közleményben.
A kormány tavaly márciusi döntésének megfelelően az ITM a nemzetközi gyakorlatokat szem előtt tartva a gazdasági szereplők közreműködésével létrejött ágazati készségtanácsok (ÁKT) bevonásával felülvizsgálta a szakképesítések körét. Az ITM szerint egy olyan új képzési rendszer bevezetése a cél, amely átláthatóbb a munkavállalók és a munkáltatók számára is, és jobban igazodik a gyorsan fejlődő gazdasági környezet igényeihez.
A most megjelent kormányrendelet már ennek megfelelően jelöli meg a jövőbeni szakmák új rendszerét, a 2020/2021-es tanévben indításra kerülő képzések listáját. Így a szakmát választók sokkal átláthatóbb és egyértelműbb képesítések közül tudnak majd választani, az eddig az OKJ-ban szereplő több mint 700 szakképesítés helyett a szakképző intézmények jövőre 174 szakma képesítését tudják kínálni. Ezenkívül a lista tartalmazza azokat a rész-szakképesítéseket is, amelyekre majd SNI-tanulók jelentkezhetnek, valamint a művészeti képzéseket - áll a közleményben.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
