Ezek a szakmák tűnnek el az oktatás területén jövő szeptembertől

2020. szeptember 1-jétől jelentősen átalakul a szakképzésben megszerezhető szakmák rendszere, sok képzés eltűnik vagy módosul. A következő napokban képzési területenként nézzük meg, mi változik a szakmák listáját tartalmazó új Országos Képzési Jegyzékben (OKJ). Első rész: oktatás.

  • Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák számát. A legtöbbet pedig csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. A szakgimnáziumok új neve technikum, a szakközépiskoláké pedig szakképző iskola lesz.

A 2019-es Országos Képzési Jegyzékben még négy, az oktatási képzési területhez tartozó szakképesítés szerepelt, az új jegyzékben viszont már csak kettő.

Emeltszintű, vagyis technikusi szakképesítésből kettő szerepel a jelenlegi jegyzékben: a Gyógypedagógiai segítő munkatárs és a Pedagógiai- és családsegítő munkatárs képzést el lehetett végezni iskolai rendszerű és tanfolyami formában is, előbbi esetben két év, utóbbi esetben 900-1340, illetve 900-1300 óra volt a képzési idő.

Az új jegyzékben Pedagógiai munkatárs lett a szakma új neve, két szakmairánnyal: Pedagógiai asszisztens és Gyógypedagógiai asszisztens. Ahogy a többi érettségire épülő szakképesítést, jövő szeptembertől ezt sem lehet majd tanfolyami formában megszerezni. Technikumban - jelenlegi nevén szakgimnáziumban - öt év alatt, érettségi utáni felnőttoktatásban pedig két év alatt lehet majd elvégezni a képzést.

Az iskolarendszeren kívüli képzések közül a Fogyatékkal élők gondozója képesítést 480-720, az Óvodai dajka szakmát pedig 320-420 óra alatt lehetett megszerezni, mindkettő - alsó középfokú szakképesítésként - alapfokú iskolai végzettségre épült. Az új jegyzékben csak a Dajka képzés szerepel, amelynek az óraszáma nem változott, a szintje viszont igen: alsó középfokú részszakképesítés lett.

A szakképzés átalakításáról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Érettségi-felvételi
Palotás Zsuzsanna

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.