#Egyéb









„A magyar iskola a gyerekeket a nagyszüleik múltjára készíti fel” – Radó Péter szerint nincs visszaút politikai fordulat nélkül

Miért nem tud reagálni a magyar közoktatás a gyorsan változó társadalmi és technológiai környezetre, hogyan mélyítette tovább az állami oktatáspolitika az egyenlőtlenségeket, és miként alakult át az iskolarendszer olyan struktúrává, amely inkább konzerválja, mint csökkenti a társadalmi különbségeket? Radó Péter oktatáskutató szerint mára nem hibás döntések sorozatáról, hanem egy önkorrekcióra képtelen rendszerről beszélhetünk.


Milyen készségek fognak a legtöbbet érni 2030-ban?

Ahogy a technológia egyre gyorsabban változik, a munkaerőpiac is átalakul. Nem elég már csak jó jegyekkel vagy egy diplomával rendelkezni: a jövőben azok lesznek igazán keresettek, akik képesek alkalmazkodni, tanulni és kreatívan gondolkodni – miközben a digitális világban is otthonosan mozognak. De pontosan milyen készségekre lesz szükség 2030-ra?








Friss kutatás szerint jóval kevesebb szót mondhatnak ki a sokat képernyőző kétéves gyerekek

Azok a kétéves gyerekek, akik naponta több órát töltenek képernyő előtt, jóval kevesebb szót használnak, mint azok, akiknek korlátozottabb a digitális eszközhasználata – derül ki egy friss, brit kormányzati megrendelésre készült kutatásból. Az eredmények hatására a brit kormány először ad ki hivatalos iránymutatást arról, hogyan érdemes kezelni az öt év alatti gyerekek képernyőidejét.



Több gimnázium felvételi tájékoztatójából is eltűntek a központilag "ajánlott" minimumponthatárok

Minimum 50, 60, de akár 70 pontot is el kellett érniük tavaly az állami fenntartású gimnáziumokba jelentkezőknek a tankerületek ajánlása alapján. Az iránymutatás több intézmény felvételi tájékoztatójába is bekerült, sok helyen kötelező feltételként alkalmazták – a Népszava vette észre, hogy idén ezek számos esetben kikerültek a tájékoztatókból.