Ha a központi írásbeli előtti napot a diák otthon töltené, hogy hangolódjon a másnapi megmérettetésre, ugyanúgy hiányzásnak számít, amit igazolni kell.
Január 24-én írják a középiskolába készülő negyedikesek, hatodikosok és nyolcadikosok a központi írásbelit. Mivel ez hatalmas mérföldkő a tanulók életében, felmerülhet a kérdés, hogy a vizsga előtti napon jó lenne kihagyni az iskolát.
Ha a diák otthon maradna, hogy gyakoroljon vagy rápihenjen a másnapra, az rendes hiányzásnak számít, amit a szülőknek kell igazolnia. Erre viszont csak abban az esetben van lehetőség, ha a szülőnek még maradt igazolása, amit még az első félévben fel lehet használni.
Hány napot igazolhat a szülő?
Az intézményből való távolmaradás okát minden esetben igazolni kell: betegség esetén orvosi igazolással, minden más esetben – rendkívüli esemény, utazás stb. – szülői igazolást lehet használni, ennek száma azonban intézményenként eltérő. Van, ahol még mindig a háromnapos szabály él, máshol 10-15 napot is igazolhat a szülő. Emiatt érdemes elolvasni az adott iskola házirendjét, ami általában megtalálható az intézmények honlapján. Erről bővebben az alábbi cikkben írtunk:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
