Mutatjuk, hány pontot értek el tavaly a diákok matematikából és magyarból.
2025-ben összesen 43 323 nyolcadikos diák írta meg a központi írásbelit magyarból és/vagy matematikából. A megmérettetésen a diákok mindkét tárgy esetében maximum 50 pontot szerezhettek.
Magyarból 2025-ben összesen 43 313 diák vizsgázott, akik az Oktatási Hivatal adatai szerint 50 pontból átlagosan 30,3 pontot értek el. Ez az átlag kicsivel magasabb volt, mint 2024-ben, amikor 29,5 pontot szereztek.
Matekból pontosan 100 fővel kevesebben, 43 213-an írták meg a feladatlapot. Ők 50 pontból átlagosan csupán 22,5 pontot értek el, ami viszont nagyjából megegyezik a 2024-es eredményekkel, amikor is 21,8 lett az átlagpontszám.
Pár jótanács, hogyan érdemes készülni a központi írásbelire
Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?
A középiskolai felvételi pontszámításának módját az intézmények a felvételi tájékoztatóikban maguk határozzák meg. A pontszámítás történhet
Azokban az intézményekben, amelyek felvételi tájékoztatójuk szerint megkövetelik a központi felvételi vizsga megírását, a jelentkezők összpontszámának legalább felét a vizsgaeredménynek kell adnia. Hogy ez pontosan miként alakul, iskolánként – sőt, akár tagozatonként is – eltérhet: van, ahol mindkét tárgy eredményét figyelembe veszik, máshol csak a magyarét vagy kizárólag a matematikáét. Előfordulhat az is, hogy ugyan mindkét tárgy beleszámít a pontszámba, de eltérő súllyal.
Itt vannak 2026. január legfontosabb dátumai
Mikor lesz a központi felvételi 2026-ban?
A központi felvételi vizsgát 2026-ban január 24-én délelőtt 10 órától tartják. Azok, akik erről valamilyen alapos indoknál fogva lemaradnak, 2026. február 3-án 14 órától írhatják meg a pótvizsgát.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
