Itt vannak 2026. január legfontosabb dátumai

Egyetemi- és középiskolai felvételi és félévzárás - összegyűjtöttük a legfontosabb dátumokat, határidőket.

Január 5.

Az első és legfontosabb dátum a téli szünet vége, ami az általános- és középiskolásoknak 2026. január 4-ig tart. Tehát a szünet utáni első tanítási nap 2026. január 5. (hétfő), aznap kell először iskolába menni.

Január 12.

Ezen a napon kezdődnek a NETFIT felmérések. Az országos mérés és értékelés keretében a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát - az 1-4. évfolyamon, valamint a felnőttoktatásban tanulók kivételével – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében 2026. január 12. és 2026. május 6. között szervezik meg.

Január 13.

Eddig a napig pótolhatjátok a keresztféléves felvételin a hiányzó dokumentumokat vagy módosíthatjátok a megjelölt egyetemek sorrendjét.

Ha egy a pontszámításhoz vagy az intézményi pontok igazolásához szükséges dokumentumot pótolnotok kell, arról az E-felvételi legkésőbb 2026. január 3-ig e-mailt küld majd, így azt ne felejtsétek el rendszeresen ellenőrizni.

Január 23.

Eddig tart az első félév. Az iskolák ekkor értesítik a szülőket a kiskorú gyerekeik tanulmányi eredményeiről.

Január 24.

Ezen a napon tartják a nyolc- vagy hatosztályos, illetve a kilencedik osztályba felvételiző diákok számára a központi felvételi vizsgát magyar nyelvből és matematikából. A vizsga 10:00-kor kezdődik, de nem mindenki számára kötelező. Csak azoknak kell részt venni rajta, akik korábban jelentkeztek rá.

Amennyiben valaki valamilyen nyomós indoknál fogva (például betegség) nem tud részt venni a vizsgán, akkor majd február 3-án pótolhatja délután 14:00-kor.

Január 27.

Várhatóan ezen a napon hirdetik ki a keresztféléves felvételi ponthatárait. Ekkor derül ki tehát, hogy kit vettek fel az egyetemre és pontosan hová. A ponthatárokról azok, akik kérték, sms-ben kapnak értesítést, de itt az Eduline-on is beszámolunk majd arról, hány pont kellett a bekerüléshez egyes szakokra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.