Hány jegy kell ahhoz, hogy lezárhassák a félévi jegyeket?

Közeleg az idei tanév első félévének a vége, így most izgulhatnak azok a diákok, akiknek nincs elegendő érdemjegye az elmúlt hónapokból, vagy esetleg túl sokat hiányoztak az iskolából. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Az iskolákban 2026. január 23-ig tart a tanítási év első féléve, ezután kapják meg a tanulók a félévi értesítőt. Az osztályzáshoz szükséges érdemjegyek számát az intézmény pedagógiai programjában, szakképző intézmény esetén a szakmai programjában kell meghatározni – írja a szakertopalanta.hu.

Ha nincs elegendő érdemjegy

Abban az esetben, ha egy tanulónak nincs elegendő érdemjegye az osztályozáshoz, az még nem jelenti azt automatikusan, hogy a tanulót osztályozó vizsgára kell utasítani – ehhez ugyanis az is szükséges, hogy a jogszabályban meghatározott mértéket a hiányzása meghaladja (250 tanítási óra, vagy tantárgyanként 30 százalékos hiányzás). Ellenkező esetben a jogszabály értelmében a tanuló elegendő időt töltött az intézményben ahhoz, hogy érdemjegyeket szerezzen, vagyis az adott tantárgyat tanító pedagógus követett el mulasztást azzal, hogy nem volt elegendő számonkérés az osztályozáshoz szükséges érdemjegy eléréséhez.

A fenti esetben megállapított osztályzat esetén szabálytalan jegylezárás történik az iskola részéről. Ha az előírásoktól eltérő döntés nem a tanuló javára történt, úgy a döntés megtámadható.

Ha sok a hiányzás, de van elegendő érdemjegy

Abban az esetben, ha a tanuló hiányzása meghaladja a jogszabályban meghatározott mértéket (250 tanítási óra, vagy tárgyanként 30 százalékos hiányzás), de van a pedagógiai (vagy szakmai) program által előírt elegendő érdemjegye az adott tantárgyból, akkor a hiányzások száma ellenére is le kell osztályozni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna