Mitől függ, hogy év végén felfele vagy lefele kerekítik a jegyeket?

Az utolsó pillanatban kaptatok egy rosszabb jegyet, és izgultok, hogy 3,6-ot vagy a 4,5-ot felfele vagy lefele kerekítik a tanév végén? Összegyűjtöttük ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat.

A tavalyihoz hasonlóan a 2024/2025-ös tanév is egy héttel tovább tart, így a témazárók egy része sok helyen júniusra csúszott. Ha ezek rosszabbul sikerülnek, akkor könnyen előfordulhat, hogy a kirándulások, sportnapok és műsorok miatt nem marad már időtök a javításra.

Ilyenkor felmerülhet bennetek a kérdés: ha az utolsó pillanatban csúszik be egy egyes vagy kettes, és emiatt kétesre álltok egy tárgyból, akkor mitől függ, hogy felfele vagy lefele kerítik a jegyet.

Fontos, hogy a félévi vagy az év végi bizonyítványban szereplő jegy kerekítéséről mindig az adott iskola dönt. A pedagógiai programban szerepel, hogy 1,51-től, 2,51-től, 3,51-től vagy 4,51-től kerekítik felfele a jegyeket vagy éppenséggel 1,75-től 2,75-től, 3,75-től, illetve 4,75-től.

Ráadásul pedagógiai program tartalmazza többek között azt is, hogy:

  • hány jegyet kell szereznetek a félévben
  • milyen súllyal számolják a témazárókat, a röpdolgozatokat, feleleteket.

Ebből kifolyólag nem biztos, hogy a szorgalmi feladattal szerzett ötösötök az átlagolás során annyit ér, mint egy témazáró kettes.

Arról nem is beszélve, hogy mivel a köznevelési törvény értelmében a nevelőtestület minden diák év végi osztályzatát az osztályozó értekezleten áttekinti, és a megállapított jegy alapján dönt arról, hogy magasabb évfolyamba léphettek-e.

Az Oktatási Jogok Biztosának tájékoztatása szerint abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.