„A rombolást nagyon gyorsan végre lehet hajtani, a visszaépítés évtizedekig tart” – tízéves a Tanítanék Mozgalom

Tíz éve indult el a Tanítanék Mozgalom a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelével, amikor országos figyelmet kaptak a közoktatás problémái. Azóta tüntetések, polgári engedetlenségi akciók, elbocsátott pedagógusok és elmaradt reformok kísérték a mozgalom történetét.

Pilz Olivér és Törley Katalin a Magyar Narancsnak beszélt arról, mi változott az elmúlt évtizedben, mit lehetett elérni, és mikor jöhet el az a pont, amikor valóban jobb lesz a magyar iskolarendszer. A Tanítanék története 2016 januárjában indult, amikor nyilvánosságra került a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levele. Törley Katalin szerint ez volt az a pillanat, amikor „már mindenki besokallt."

Pilz Olivér a levél megfogalmazói között volt. Azt mondja, eleinte nem mozgalmat akartak indítani, csak jelezni, hogy a rendszer működésképtelen. A sajtó azonban azonnal felkapta az ügyet, és néhány nap alatt országos üggyé vált.

„Az elején az adrenalintól sokszor nem is igen láttuk, mit csinálunk” – idézi fel.

És tényleg olyan volt, mint egy expresszvonat: fölültünk, elindult, és már nem tudtunk kiszállni. Nem tudtuk, merre fogunk menni, csak azt, hogy valami lesz.

Tüntetés, 2022
Reviczky Zsolt

A mozgalom indulásakor tudatos döntés volt, hogy nem a fizetések kerülnek előtérbe. A nyílt levélben már az elején rögzítették: nem a pedagógusbérek, hanem a rendszer egészének működése a probléma. Szerinte a státusztörvény sem hozott valódi megoldást: „Technikai elemekkel próbálja fenntartani az ellátás látszatát, ugyanakkor igyekszik befogni a pedagógusok száját.”

Törley Katalin szerint a nyílt levél egyik ereje az volt, hogy minden problémát a gyerekek szemszögéből mutattak meg. „Nem egy egyszerű felsorolását adta ezeknek a problémáknak, hanem minden pont végén kimutatták, hogy ez miért rossz a gyerekeknek.”

A tanárok elbocsátását nem lehet sikertörténetként mesélni

Az elmúlt tíz év egyik legsúlyosabb fejezete az volt, amikor 2022-ben több pedagógust – köztük Törley Katalint – elbocsátottak. „Azt nem mondhatom, hogy megérte. Ez fájdalmas történet” – mondja. Mégis úgy látja: nem csinálná másként. „Hogy eljutottunk a polgári engedetlenség gyakorlásáig, hogy például sztrájkalapot képeztünk, az iszonyatosan menő volt, és egyáltalán nem tennék másként.”

A kirúgott tanárokkal készült interjúkban szerinte mindenki ugyanarra jutott: „Mindenki azt mondta, hogy akkor sem tenne másként, ha tudta volna előre, hogy ez lesz a következmény.”

Élőlánc a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, 2022
Fazekas István

Nem normális, hogy a diákoknak kell tüntetni a tanáraikért

Az egyik legerősebb képe az elmúlt éveknek az volt, amikor diákok és tanárok együtt tüntettek az oktatásért. Törley szerint ez önmagában is a rendszer kudarcát mutatja.

„A tanárnak az lenne a dolga, hogy bemenjen és órát tartson a diákjainak. A diáknak az lenne a dolga, hogy ott van az órán, a tanár pedig kinyitja számára az ablakokat a világra. Nem normális dolog, hogy ilyen helyzetbe került az egész terület.”

Pilz még keményebben fogalmaz a kormány hozzáállásáról: „A jelenlegi magyar kormány lényegében sohasem egyeztet a résztvevőkkel, nincs normális, érdemi kommunikáció.” Szerinte „ezt az országot a kommunikáció hiánya öli meg”.

Nem lehet csodát várni egy politikai fordulattól sem

„Itt óriási rombolás történt” – mondja Pilz. „Miközben a rombolást nagyon gyorsan végre lehet hajtani, a visszaépítés, sőt valami korszerű irányba fordítás több évtizedes folyamat.” Hozzáteszi, hogy egy mai újszülöttnek szerencséje lesz, ha a középiskolájában már érezhető lesz a változás, és egy jobb oktatási rendszerben érettségizhet.

A pedagóguspálya vonzerejének visszaépítése szintén hosszú folyamat lesz. Törley szerint nemcsak a bérek alacsonyak, hanem a fizikai körülmények is riasztóak.

Az iskolák gyakran alá vannak dúcolva, leszakad a vakolat, kiesik az ablak, olyan a vécé, hogy az ember inkább kifordul onnan.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.