Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Kedden tette közzé Lázár János építési és közlekedési miniszter az új KRESZ tervezetét a saját honlapján, és egyúttal megnyitotta azt társadalmi véleményezésre is.
Pető Attila, a Kreszprofesszor videóiból ismert oktató a HVG-nek azt mondta, hogy a tervezet nagy meglepetéseket nem tartalmaz. Úgy látja, a korábban kidolgozott szakmai anyagok döntő része átkerült a szövegbe, ezért az irány nem váratlan. Abban is egyetért a Magyar Autóklub álláspontjával, hogy az őszi bevezetés túl korai lenne: az új szabályokhoz át kell dolgozni az oktatási anyagokat és a vizsgarendszert is, így reálisan legkorábban jövőre léphet hatályba az új KRESZ.
Végre külön szabályok vonatkoznának az elektromos rollerekre
Az egyik legnagyobb változás az elektromos rollerek és más mikromobilitási eszközök részletes szabályozása lenne. A tervezet külön kategóriába sorolná ezeket az eszközöket, és teljesítmény szerint bontaná ketté őket. A kisebb teljesítményű rollereket tizenkét éves kortól lehetne használni, legfeljebb húsz kilométer per órás sebességgel, míg a nagyobb teljesítményű változatok vezetését tizennégy éves korhoz kötnék, és a szabályozás több ponton a robogókéhoz közelítene.
Új funkciókat készített az eduKRESZ, hogy segítsék a diákokat az ingyenes jogosítvány megszerzésében
A mikromobilitási eszközöknél alapelv lenne, hogy használóik gyalogosként közlekednek. Ez azt jelentené, hogy az úttestre nem hajthatnának le, kivéve azokat a felületeket, ahol a gyalogosok és a kerékpárosok közösen közlekedhetnek. A járdán minden esetben a gyalogosoké lenne az elsőbbség, és tilos lenne őket akadályozni.
Újdonság, hogy utast egyik ilyen eszközön sem lehetne szállítani, és jelentősen szigorodna a védőfelszerelésre vonatkozó szabályozás is. A tervezet szerint nemcsak a nagyobb teljesítményű rollereken, hanem a kisebbeken és más mikromobilitási eszközökön is kötelező lenne a bukósisak vagy a kerékpáros fejvédő viselése.
MTI / Balogh Zoltán
Hétköznapibb nyelv, kevesebb buktató a vizsgán
Az új KRESZ egyik látványos célja a nyelvezet egyszerűsítése. Több, a mindennapi közlekedők számára nehezen értelmezhető kifejezést lecserélnének közérthetőbb megnevezésekre. A kijelölt gyalogos-átkelőhely hivatalosan is zebra lenne, a mezőgazdasági vontató egyszerűen traktor, a várakozás pedig parkolás.
Ez nemcsak a hétköznapi használatban jelenthet könnyebbséget, hanem a vizsgázóknak is.
Eltűnhet például a „párhuzamos közlekedés” fogalma
, amely hosszú évek óta sok tanulóvezető rémálma. A tervezet inkább a többsávos úton való közlekedésről és a mellette elhaladásról beszélne, így egyértelműbb lenne, mikor számít egy manőver előzésnek, és mikor nem.
Az üzemeltető dönt arról, hogy lehet-e 140 km/h-val hajtani
A tervezet lehetőséget adna az út üzemeltetőjének, hogy egyes szakaszokon magasabb sebességet jelöljön ki. Pető Attila szerint ez azt jelentheti, hogy bizonyos autóutakon a jelenlegi 110 helyett 120 km/órával, az autópályák egyes részein akár 140 km/órával is lehetne haladni.
Európában inkább csökkentik a sebességeket környezetvédelmi és biztonsági okokból, és az ilyen tempóhoz legalább négy-öt sávos autópályák kellenének
– figyelmeztetett.
Hozzátette, hogy sok autós még mindig hisz a tízszázalékos, úgynevezett büntetésmentes szabályban, vagyis abban, hogy ennyivel gyorsabban lehet menni büntetlenül. Pedig nagy sebességnél már egy váratlan helyzet is végzetes lehet.
Egyelőre nem lesz szimulátoros oktatás
Sokan várták, hogy az új KRESZ megnyitja az utat a szimulátoros oktatás előtt, de a tervezetben erre vonatkozó konkrét szabályok egyelőre nem szerepelnek. Pedig a szakemberek szerint a szimulátorokkal olyan helyzeteket lehetne biztonságosan gyakorolni, amelyeket éles forgalomban nehéz vagy veszélyes, például csúszós útviszonyokat vagy váratlan vészhelyzeteket. Ráadásul ez csökkenthetné a képzés költségeit is.
Nyitott kérdés maradt a „családi oktatás” visszavezetése is. Ebben a rendszerben a szülő vagy egy tapasztalt hozzátartozó bizonyos feltételek mellett mentorálhatná a tanulóvezetőt. Több országban ma is működik ez a modell, Ausztriában például külön matrica jelzi az ilyen autókat. Pető Attila szerint ennek lenne létjogosultsága, mert sok tanuló jelenleg a forgalomban tanulja meg az alapvető autókezelést is, ami rengeteg plusz órát és jelentős többletköltséget jelent.
