Pedagógus, bölcsész vagy természettudományos végzettség – csak néhány képzési terület, ahol alapszakos diplomával a pályakezdők között az egyik legnépszerűbb munkakör a bolti eladó volt.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adataiból azt is meg lehet nézni, hogy az adott képzési területen az alapszakos diploma megszerzése után milyen munkakörben helyezkedtek el a frissen végzettek.
A DPR képzési területenként FEOR-kódok alapján a hét legnépszerűbb munkakört listázta. Ezekből kiderült, hogy a művészetközvetítési alapszakos diplomák esetében a legtöbben bolti eladóként helyezkedtek el a BA-fokozat megszerzése után. A művészeti, a bölcsész illetve a sporttudományi pedig a második leggyakoribb munkakör volt a bolti eladó.
Egészen meglepő, hogy a természettudományos diplomák esetében negyedik, míg az agrár képzési területen a hetedik helyen állt a bolti eladói munkakör.
Fontos azt kiemelni, hogy ez képzésterületenként a friss diplomások hány százalékát jelenti. Ennek tükrében:
helyezkedett el bolti eladói munkakörben.
Ezen kívül azt is hozzá kell tenni, hogy mindegyik képzési területen bőven vannak olyan diákok, akik mesterszakra mennek tovább, melynek elvégzése után diplomás munkakörben, magasabb fizetéssel alkalmazzák őket.
Frissítés 01.22.
Cikkünk megjelenése után az Oktatási Hivatal is reagált, levelükben úgy fogalmaztak, hogy az alapszakos képzés elvégzését követően alig több mint egy évvel a hallgatók között jelentős a mesterszintű tanulmányok melletti munkavégzés is. Néhány évvel az alapképzést követően radikálisan csökken a bolti eladói munkavégzés, számos képzési terület esetében gyakorlatilag egyáltalán nem jelenik meg.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
