A sakk királynője a képernyőn: érkezik a Polgár Juditról szóló dokumentumfilm a Netflixre

Megjelent az első előzetes a sakktörténet legjobb női sakkozójáról szóló dokumentumfilmhez, amely nemcsak egy kivételes sportkarriert, hanem egy rendhagyó életutat is bemutat.

Nyilvánosságra hozták a Queen of Chess (A sakk királynője) című dokumentumfilm első előzetesét, amely Polgár Judit, minden idők legeredményesebb női sakkozójának életét és pályafutását dolgozza fel. A film hamarosan a Netflix kínálatában lesz látható, ami feltehetően csak tovább erősíti azt a sakk iránti lelkesedést, amely a Queen’s Gambit sikere óta világszerte érezhető – ezúttal azonban egy igazán személyes, magyar történeten keresztül.

 

Az előzetes ízelítőt ad abból a rendkívüli életútból, amelyet Polgár Judit bejárt: archív felvételeken láthatjuk a sakktábla fölé hajoló kislányt, aki egészen fiatal korától kezdve kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Gyerekkora korántsem volt hétköznapi. Édesapja, Polgár László tudatos pedagógiai kísérletbe kezdett: Juditot és nővéreit otthon tanította, azzal a meggyőződéssel, hogy a gyerekek csúcsteljesítményekre képesek, ha már egészen kicsi koruktól fogva képzik őket egy speciális területen. A sakk lett az az eszköz, amelyen keresztül ez az elképzelés világszintű eredménnyé formálódott.

 

Az 1976-ban született Polgár Judit mindössze tizenöt évesen szerezte meg a nemzetközi nagymesteri címet, amivel minden addigi rekordot megdöntött. Addigra már kétszeres csapatolimpiai bajnok volt: az 1988-as és az 1990-es sakkolimpián a magyar válogatott – Polgár Judit, nővérei, Zsuzsa és Zsófia, valamint Mádl Ildikó részvételével – megelőzte a sokáig verhetetlennek tartott Szovjetuniót.

A Queen of Chess világpremierjét január 27-én tartják a rangos Sundance Filmfesztiválon. A filmet Rory Kennedy rendezi, akit korábban Oscar-díjra jelöltek Last Days in Vietnam című dokumentumfilmjéért. A 93 perces alkotás február 6-tól lesz elérhető a Netflixen, és eddig soha nem látott archív felvételekkel is gazdagítja Polgár Judit lenyűgöző történetét.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.