Megjelent az első előzetes a sakktörténet legjobb női sakkozójáról szóló dokumentumfilmhez, amely nemcsak egy kivételes sportkarriert, hanem egy rendhagyó életutat is bemutat.
Nyilvánosságra hozták a Queen of Chess (A sakk királynője) című dokumentumfilm első előzetesét, amely Polgár Judit, minden idők legeredményesebb női sakkozójának életét és pályafutását dolgozza fel. A film hamarosan a Netflix kínálatában lesz látható, ami feltehetően csak tovább erősíti azt a sakk iránti lelkesedést, amely a Queen’s Gambit sikere óta világszerte érezhető – ezúttal azonban egy igazán személyes, magyar történeten keresztül.
Az előzetes ízelítőt ad abból a rendkívüli életútból, amelyet Polgár Judit bejárt: archív felvételeken láthatjuk a sakktábla fölé hajoló kislányt, aki egészen fiatal korától kezdve kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Gyerekkora korántsem volt hétköznapi. Édesapja, Polgár László tudatos pedagógiai kísérletbe kezdett: Juditot és nővéreit otthon tanította, azzal a meggyőződéssel, hogy a gyerekek csúcsteljesítményekre képesek, ha már egészen kicsi koruktól fogva képzik őket egy speciális területen. A sakk lett az az eszköz, amelyen keresztül ez az elképzelés világszintű eredménnyé formálódott.
Az 1976-ban született Polgár Judit mindössze tizenöt évesen szerezte meg a nemzetközi nagymesteri címet, amivel minden addigi rekordot megdöntött. Addigra már kétszeres csapatolimpiai bajnok volt: az 1988-as és az 1990-es sakkolimpián a magyar válogatott – Polgár Judit, nővérei, Zsuzsa és Zsófia, valamint Mádl Ildikó részvételével – megelőzte a sokáig verhetetlennek tartott Szovjetuniót.
A Queen of Chess világpremierjét január 27-én tartják a rangos Sundance Filmfesztiválon. A filmet Rory Kennedy rendezi, akit korábban Oscar-díjra jelöltek Last Days in Vietnam című dokumentumfilmjéért. A 93 perces alkotás február 6-tól lesz elérhető a Netflixen, és eddig soha nem látott archív felvételekkel is gazdagítja Polgár Judit lenyűgöző történetét.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
