A szülők sajtóközleményt adtak ki. A hatóságok által továbbra is eltűntként keresett fiú iskolájában pedig pszichológus, valamint gyász- és veszteségfeldolgozásban jártas szakember segíti az osztálytársakat és a pedagógusokat a történtek feldolgozásában.
„Ezúton is köszönjük, hogy figyelemmel kísérik az ügyet. Hétfőn az eltűnt tanulónk szüleinek tájékoztatása alapján egyeztetett az iskola vezetősége, beszéltünk a kollégáinkkal, majd segítő pszichológus, gyász- és veszteség-tanácsadó dolgozott az osztálytársakkal és az érintett pedagógusokkal, az osztályfőnökök, szaktanárok pedig az iskola valamennyi diákjával” – nyilatkozott Egressy Mátyás iskolája az Origo megkeresésére.
Hozzátették, hogy az iskolapszichológus és az intézmény szociális segítője kiemelt figyelmet fordít az érintettekre. A fenntartó, a Belső-Pesti Tankerület támogatásával az iskola minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik segíteni a diákokat és a közösséget.
Egressy Mátyás szombat hajnalban az Ötkert nevű szórakozóhelyről indult haza a XI. kerületbe, ám nem érkezett meg. A Blikk korábban arról számolt be, hogy kamerafelvételek rögzítették, amint a fiatal vasárnap hajnalban felsétál a Lánchídra, ám olyan felvétel nem készült, amelyen lejönne onnan. A hídon egy kulcscsomót is találtak, amelyet az eltűnt fiú édesapja azonosított. A rendőrség azóta a Dunára is kiterjesztette a keresést.
Az MTK Park Teniszklub a családdal közösen kiadott közleményében nemrég megerősítette, hogy nagy valószínűséggel a szombaton a Lánchídról a Dunába esett személy az eltűnt fiú volt. A rendőrség ugyanakkor továbbra is eltűntként keresi, és ez addig így marad, amíg meg nem találják.
„Gondolnunk kell az itt maradottakra – a családra, a barátokra, a sporttársakra is. A gyászfolyamat és annak feldolgozása kiemelten fontos, amelyhez elengedhetetlen a szakpszichológusi segítség, valamint az egymásra való fokozott odafigyelés” – fogalmaztak a közleményben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
