Szokatlan módon nem a szaktárca hivatalos honlapján, hanem Lázár János saját pártpolitikai oldalán tették közzé az új KRESZ tervezetét véleményezésre. Vitézi Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a felület adatvédelmi hiányosságai és az időzítés miatt több kérdés is felmerül a társadalmi egyeztetés valódi céljával kapcsolatban.
Az új KRESZ-tervezet társadalmi véleményezésre bocsátása önmagában fontos és indokolt lépés lenne, hiszen a közlekedési szabályok mindenkit érintenek. A szokatlan azonban az, hogy a dokumentum nem a szaktárca vagy a kormány hivatalos jogszabály-előkészítési felületén, hanem Lázár János saját pártpolitikai oldalán vált elérhetővé. Erre Vitézi Dávid hívta fel a figyelmet Facebook posztjában.
Véleményezés adatvédelmi tájékoztató nélkül
"A mindenkit érintő új jogszabály társadalmi egyeztetési felülete is hozzá fut be, az online adatlap alján semmilyen adatvédelmi tájékoztató nincs - ez önmagában is törvénysértő" – írja posztjában a politikus.
Egy olyan felületen, ahol a felhasználók személyes adatokat adnak meg, kötelező lenne egyértelműen jelezni, ki, milyen célból és mennyi ideig kezeli ezeket.
Ez azért különösen problémás, mert így nem zárható ki, hogy aki véleményt küld, egyben feliratkozik egy politikai adatbázisba – akár Lázár János, akár a Fidesz adatkezelésébe.Mindez akkor válik igazán érzékennyé, ha figyelembe vesszük: egy jogszabály társadalmi egyeztetése elvileg politikailag semleges, állami folyamat kellene legyen.Világbajnok motorversenyző is segít az új KRESZ összeállításában
Egy régi anyag „leporolva”
Vitézy hangsúlyozza, hogy a tervezet szakmai háttere sem új: az új KRESZ anyaga Révész Máriusz irányításával évekkel ezelőtt már elkészült. A most közzétett verzió lényegében ennek egy átdolgozott, „leporolt” változata.
A kritika szerint Lázár János az egész folyamatot később maga alá gyűrte, majd évekig nem történt érdemi előrelépés, most viszont – az anyagot kissé frissítve – közzétette, úgy időzítve, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban már biztosan ne szülessen belőle elfogadott jogszabály.
Nyitóképünk: Lázár János honlapja (lazarjanos.hu)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
