Szokatlan módon nem a szaktárca hivatalos honlapján, hanem Lázár János saját pártpolitikai oldalán tették közzé az új KRESZ tervezetét véleményezésre. Vitézi Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a felület adatvédelmi hiányosságai és az időzítés miatt több kérdés is felmerül a társadalmi egyeztetés valódi céljával kapcsolatban.
Az új KRESZ-tervezet társadalmi véleményezésre bocsátása önmagában fontos és indokolt lépés lenne, hiszen a közlekedési szabályok mindenkit érintenek. A szokatlan azonban az, hogy a dokumentum nem a szaktárca vagy a kormány hivatalos jogszabály-előkészítési felületén, hanem Lázár János saját pártpolitikai oldalán vált elérhetővé. Erre Vitézi Dávid hívta fel a figyelmet Facebook posztjában.
Véleményezés adatvédelmi tájékoztató nélkül
"A mindenkit érintő új jogszabály társadalmi egyeztetési felülete is hozzá fut be, az online adatlap alján semmilyen adatvédelmi tájékoztató nincs - ez önmagában is törvénysértő" – írja posztjában a politikus.
Egy olyan felületen, ahol a felhasználók személyes adatokat adnak meg, kötelező lenne egyértelműen jelezni, ki, milyen célból és mennyi ideig kezeli ezeket.
Ez azért különösen problémás, mert így nem zárható ki, hogy aki véleményt küld, egyben feliratkozik egy politikai adatbázisba – akár Lázár János, akár a Fidesz adatkezelésébe.Mindez akkor válik igazán érzékennyé, ha figyelembe vesszük: egy jogszabály társadalmi egyeztetése elvileg politikailag semleges, állami folyamat kellene legyen.Világbajnok motorversenyző is segít az új KRESZ összeállításában
Egy régi anyag „leporolva”
Vitézy hangsúlyozza, hogy a tervezet szakmai háttere sem új: az új KRESZ anyaga Révész Máriusz irányításával évekkel ezelőtt már elkészült. A most közzétett verzió lényegében ennek egy átdolgozott, „leporolt” változata.
A kritika szerint Lázár János az egész folyamatot később maga alá gyűrte, majd évekig nem történt érdemi előrelépés, most viszont – az anyagot kissé frissítve – közzétette, úgy időzítve, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban már biztosan ne szülessen belőle elfogadott jogszabály.
Nyitóképünk: Lázár János honlapja (lazarjanos.hu)
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
