Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-posztban foglalta össze azokat az aggályokat, amelyek szerinte az Állatorvostudományi Egyetem hallgatói létszámának jelentős növelésével járnak. A bejegyzésben az oktatási feltételektől a munkaerőpiaci hatásokig több szempont is felmerül.
Az Állatorvostudományi Egyetem rektora egy friss interjúban arról számolt be, hogy az elmúlt öt évben megkétszereződött az intézmény hallgatói létszáma. Hadházy szerint önmagában a létszámnövekedés ténye nem feltétlenül tekinthető szakmai sikernek, és több kérdést is felvet az oktatás minőségével, az infrastruktúrával, valamint a végzettek elhelyezkedési lehetőségeivel kapcsolatban.
28 milliárd állami támogatásból újítják fel az Állatorvostudományi Egyetem épületeit
A képviselő posztjában arra hívja fel a figyelmet, hogy az állatorvosi képzés hosszú évek óta az egyik legnépszerűbb felsőoktatási terület Magyarországon: a jelentkezők száma rendszeresen többszörösen meghaladja a felvehető hallgatók számát. Ebben a helyzetben szerinte a hallgatói létszám emelése nem igényel különösebb toborzási erőfeszítést. Ugyanakkor megjegyzi: a létszám növelése az egyetem finanszírozására is hatással van, mivel az állami támogatás mértéke a hallgatók számához igazodik. Hadházy egy korábbi közadatigénylésére hivatkozva azt írja, hogy az intézmény 2020-ban – a fenntartóváltás évében – 1,5 milliárd forint, míg 2023-ban már 3,6 milliárd forint hallgatói normatívát kapott.
A poszt egyik központi eleme az oktatási infrastruktúra kérdése. A képviselő szerint az előadótermek befogadóképessége nem követte a hallgatói létszám növekedését. Példaként említi, hogy miközben egy évfolyamon már több mint 200 államilag finanszírozott hallgató tanul, az egyetem legnagyobb előadója pótszékekkel együtt is körülbelül 160 fő befogadására alkalmas. Emiatt – állítása szerint – gyakori megoldás, hogy a hallgatók egy része csak online tudja követni az előadásokat.
Még nagyobb problémát lát a gyakorlati képzésben. Hadházy szerint már korábban, alacsonyabb létszám mellett is nehézséget okozott a valóban gyakorlatorientált oktatás megszervezése, mivel nem mindig állt rendelkezésre elegendő eszköz vagy állat a kiscsoportos foglalkozásokhoz. A megemelt hallgatói létszám ezt a helyzetet tovább nehezítheti, ami hosszabb távon a gyakorlati tapasztalatok hiányához vezethet.
A poszt másik hangsúlyos témája a végzett állatorvosok munkaerőpiaci helyzete. Hadházy elismeri, hogy Magyarországon hiány van a nagyállatokat ellátó és hatósági állatorvosokból, miközben a kisállat orvoslásban – különösen a főváros környékén – túlkínálat tapasztalható. Szerinte azonban ezt a problémát nem feltétlenül a képzési létszám növelésével kellene kezelni, hanem a bérek és a munkakörülmények javításával. Úgy véli, a jelenlegi rendszerben a túlképzés inkább a pályakezdők elhelyezkedési nehézségeit és az alacsony béreket erősítheti.
A bejegyzés végén Hadházy kitér az egyetem vezetésének közéleti szerepvállalására is, és arra, hogy ez miként befolyásolhatja az intézmény hagyományos autonómiáját. Felidézi: az Állatorvostudományi Egyetem korábban hosszú ideig viszonylagos függetlenséget őrzött meg a politikától, ami szerinte az elmúlt években megváltozott.
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Már zajlik a tankerületi vezetők pályáztatása, miközben továbbra sem világos, hogyan működik majd az átalakítás előtt álló iskolafenntartói rendszer. Totyik Tamás szerint még a leendő vezetők sem tudhatják pontosan, mire vállalkoznak, a szakszervezet pedig hiába egyeztet a minisztériummal, konkrét terveket egyelőre nem ismer.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Milyen tantárgyakat tanítsanak, és mennyi tananyagot kelljen elsajátítaniuk a diákoknak? A Civil Közoktatási Platform (CKP) reformjavaslata szerint ezekről jóval nagyobb beleszólással dönthetnének maguk az iskolák. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag eltörölné a kerettanterveket, jelentősen csökkentené a kötelező tananyagot, és a tantárgyak kijelölését is az intézményekre bízná.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
