Megjelent a tájékoztatás a 2020. január 1-jével hatályba lépő új iskolaérettségi vizsgálatokról és a szülőket érintő fontosabb tudnivalókról. Itt vannak a részletek.
Egyre nő a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek és az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya Magyarországon. Roma szervezetek a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaállításáért kezdtek aláírásgyűjtésbe, az innovációs minisztérium viszont inkább a szülők számára írná elő, hogy taníttassák tovább a gyereküket.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatja a szakképzési törvényhez benyújtott módosító javaslatot, amely a szülőket arra ösztönözné, hogy gyermekük egy biztos megélhetést jelentő szakma megszerzésével zárja tanulmányait - közölte az ITM szerdán az MTI-vel.
Jövőre a szülők felelőssége lehet a gyerekek 18 éves korig taníttatása, és a szakmaszerzés, miközben a tankötelezettség felső korhatárát nem változtatnák?
Aláírásgyűjtést indítottak roma szervezetek a tankötelezettségi korhatár 18 évre való visszaállításáért.
Műhelyiskolákat nyitnának azok számára, akik nem fejezték be az általános iskolát, ők részszakképesítést szerezhetnének így - mondta el az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés... című műsorában kedden este az innovációs és technológiai miniszter.
Az új szakképzési stratégia tervezete nem tartalmazza a tankötelezettség emelését – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Tizenhét évre emelnék a tankötelezettség korhatárát – ez derül ki a Népszava birtokába jutott szakképzési háttéranyagból.
A kötelező érettségi tárgyak számának csökkentése, iskolai oktatás ötéves kortól, pedagógusok pszichológiai-egészségügyi vizsgálata - többek között ilyen javaslatokat tett közzé első 2019-es közleményében a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért.
A CEU-ügyről és a lemorzsolódó diákokról is kérdezték Palkovics László innovációs minisztert az ATV-ben.
Nem emelik az iskolai tankötelezettség felső korhatárát, az önmagában ugyanis nem oldja meg a magas lemorzsolódást - ezzel indokolta a Pénzügyminisztérium, miért nem foglalkoznak a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének javaslatával.
Már a munkaadók is belátják, hogy rossz döntés volt csökkenteni a tankötelezettségi korhatárt. Sokan úgy kerülnek ki az iskolarendszerből, hogy írni sem tudnak.
A munkaadók elégeltének, ezért többe között arra kérik a kormányt, emeljék vissza 18 évre a tankötelezettség határát.
Bajba került a hátrányos helyzetű roma gyerekeket oktató Dr. Ámbédkar Iskola, amelyet tíz éve alapított egy borsodi kisfaluban, Sajókazán Derdák Tibor szociológus, tanár és Orsós János pedagógus. A 18-ról 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár, a szakképzési ösztöndíjak és a munkaügyi központok továbbképzései miatt folyamatosan csökken a diákok száma.
"A kormányok, legyenek bármilyen színűek, forradalmi változásokban gondolkodnak. De az oktatás forradalommal nem változtatható" - mondta az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának tagja.
Minden tizedik diákot fenyegeti a lemorzsolódás veszélye, ők könnyen kieshetnek az oktatási rendszerből iskolai végzettség nélkül.
Nehéz iskolapadban tartani a diákokat az érettségi ígéretével, "hiszen amikor betöltik a tanköteles kort, inkább elmennek a közfoglalkoztatásba, mert annyira kevés a családjuk jövedelme, hogy az az összeg, amit ott ígérnek, sokat jelent nekik".
Minden ötödik borsodi és nógrádi diák idő előtt hagyja ott az iskolát, míg Győr-Moson-Sopron megyében öt százalék alatt van azoknak az aránya, akik nemet mondanak a tanulásra.
"A gyerekek most arról kapnak bizonyítványt, hogy nyolc évig jártak iskolába, arról nem, hogy a szükséges alapkészségeik megvannak. Ezt a problémát a szakképzés önmagában nem tudja kezelni" - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara volt oktatási-képzési igazgatója.
Emelkedett az olvasás terén alulteljesítő diákok és a lemorzsolódók száma is - derül ki az Európai Bizottság adataiból.
