Siralmas eredmények: egyre több a lemorzsolódó és gyengén teljesítő diák

Emelkedett az olvasás terén alulteljesítő diákok és a lemorzsolódók száma is - derül ki az Európai Bizottság adataiból.

  • Eduline
pixabay.com

A Világggazdaság azt írja, az Európai Bizottság magyar oktatásról készült legfrissebb jelentése alapján Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya: 2013-hoz képest 2016-ig 11,9 százalékról 12,4 százalékra nőtt az arány, az uniós átlag 2016-ban 10,7 százalékos volt.

A jelentés külön kitér rá, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok különösen a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 éves korra történő leszállítása (2012) óta maradnak ki egyre nagyobb számban az iskolából, hogy képesítéshez nem kötött munkát vállaljanak.

Az olvasásban alulteljesítő 15 évesek részaránya három év alatt csaknem nyolc százalékkal, 27,5 százalékra nőtt. A matematika területén nincs változás 2013-hoz képest, a természettudományokban a tinédzserek 26 százaléka alulteljesít, itt 8 százalék a romlás.

Ennél szomorúbb ábrát nem tudunk mutatni a magyar oktatásról

Valószínűleg minden olvasónk ismeri a 2015-ös PISA-felmérés eredményeit, de így egyben ritkán lehet látni az országrangsort.

Pozitívumként említi a jelentés, hogy 2016-ban, amikor a Klebelsberg Központ 58 kerületi szintű központtal egészült ki, nőtt az iskolákban az autonómia, az iskolaigazgatók sok esetben visszakapták döntéshozatali hatásköreiket. Az általános iskolák pedig lehetőséget kaptak arra, hogy a tartalom legfeljebb 20–35 százaléka tekintetében eltérjenek a kerettantervtől.

Nagy baj van a szakképzésben, ott a legrosszabbak a PISA-eredmények

A hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik - mondta Palkovics László oktatási államtitkár a PISA-eredményekről az Európai Bizottság 2017. évi országjelentésről rendezett budapesti konferenciájának panelbeszélgetésén.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.