A Világggazdaság azt írja, az Európai Bizottság magyar oktatásról készült legfrissebb jelentése alapján Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya: 2013-hoz képest 2016-ig 11,9 százalékról 12,4 százalékra nőtt az arány, az uniós átlag 2016-ban 10,7 százalékos volt.
A jelentés külön kitér rá, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok különösen a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 éves korra történő leszállítása (2012) óta maradnak ki egyre nagyobb számban az iskolából, hogy képesítéshez nem kötött munkát vállaljanak.
Az olvasásban alulteljesítő 15 évesek részaránya három év alatt csaknem nyolc százalékkal, 27,5 százalékra nőtt. A matematika területén nincs változás 2013-hoz képest, a természettudományokban a tinédzserek 26 százaléka alulteljesít, itt 8 százalék a romlás.
Valószínűleg minden olvasónk ismeri a 2015-ös PISA-felmérés eredményeit, de így egyben ritkán lehet látni az országrangsort.
Pozitívumként említi a jelentés, hogy 2016-ban, amikor a Klebelsberg Központ 58 kerületi szintű központtal egészült ki, nőtt az iskolákban az autonómia, az iskolaigazgatók sok esetben visszakapták döntéshozatali hatásköreiket. Az általános iskolák pedig lehetőséget kaptak arra, hogy a tartalom legfeljebb 20–35 százaléka tekintetében eltérjenek a kerettantervtől.
A hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik - mondta Palkovics László oktatási államtitkár a PISA-eredményekről az Európai Bizottság 2017. évi országjelentésről rendezett budapesti konferenciájának panelbeszélgetésén.
