Jövőre a szülők felelőssége lehet a gyerekek 18 éves korig taníttatása, és a szakmaszerzés, miközben a tankötelezettség felső korhatárát nem változtatnák?
Hollik István módosító javaslatot nyújtott be az új szakképzési törvénnyel kapcsolatban - írja a hvg.hu. A javaslat szerint – osztrák mintára – a szülőknek (vagy a kiskorú tanuló törvényes képviselőknek) részére új kötelezettségként meghatározhatnák "a tankötelezettség teljesítését követő továbbtaníttatást a tanuló tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig”.
Ha a szülők ennek nem tesznek eleget, akkor valamennyi a gyerek után járó jogosultságot meg kellene tőlük vonni – legalábbis addig, amíg nem szerez valamilyen részszakmai képzettséget a gyerek - áll a javaslatban.
A kormány a tankötelezettség felső korhatárát 18-ról 16 éves korra csökkentette 2012-ben - teszi hozzá az oldal - azóta drasztikusan megnőtt az iskolából szakképzettség nélkül kihulló tanulók száma. Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly közel 70 ezer gyereket, a tanulók 9 százalékát fenyegette a lemorzsolódás veszélye.
A Hollik István által jegyzett javaslat azonban a tankötelezettséget nem érintené, inkább a szülő (gondozó) felelősségévé tenné a gyerek szakmaszerzését annak 18 éves koráig.
Ma kezdődik a szakképzési törvény részletes vitája, hamarosan jön a végrehajtási rendelet is
Tartalmában és módszertanában is átalakul a szakképzés, juttatásai az ösztöndíjak és a munkaszerződések rendszerén alapulnak majd, és módosul a szakképzésben oktatók jogállása - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
