Egyre nő a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező 18-24 évesek és az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya Magyarországon. Roma szervezetek a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaállításáért kezdtek aláírásgyűjtésbe, az innovációs minisztérium viszont inkább a szülők számára írná elő, hogy taníttassák tovább a gyereküket.
A kormány 2012 szeptemberétől csökkentette le a tankötelezettség korhatárát a korábbi 18 évről 16 évre. 2018-ban a korai iskolaelhagyók, vagyis azok aránya, akik 18-24 évesen legfeljebb alapfokú végzettséggel (az általános iskola nyolcadik osztálya után) kerülnek ki az oktatásból, 12,7 százalék volt: ezt 95 ezer fiatal felnőttet jelent, és az Európai Unióban a hatodik legmagasabb. Az arány 2010-hez képest 1,7 százalékkal növekedett - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2018 című kiadványából.
Azoknak a 14-18 éves fiataloknak az aránya pedig, akik nem járnak iskolába, 2005 és 2017 között Magyarországon 2,8 százalékkal nőtt az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által közzétett Education at a Glance 2019 című kiadvány szerint. Miközben Magyarországon egyre kevesebben szereznek érettségit vagy szakmát, a többi uniós országban folyamatosan csökken a képzettség nélküli fiatalok száma.
Október végén roma szervezetek, köztünk az Idetartozunk Egyesület kezdeményezésére aláírásgyűjtés indult annak érdekében, hogy a tankötelezettség határa ismét 18 év lehessen. A szervezetek szerint ugyanis a roma tanulók helyzete rendkívül kritikus az oktatási rendszerben: minden 10 cigány fiatalból 7 kiesik a közoktatásból, pedig a romák számára a tanulás és az iskolai előremenetel az egyetlen kiút a kilátástalanságból. Pénteken az MSZP, a DK, az LMP, a Momentum, a Jobbik és a Párbeszéd közös közleményben támogatotta az aláírásgyűjtést.
Eközben néhány napja Hollik István országgyűlési képviselő egy olyan, az új szakképzési törvényt érintő módosító javaslattal állt elő, amely a tankötelezettség korhatárához nem nyúlna, de a jövőben a szülő vagy törvényes képviselő kötelezettségévé tenné, hogy a már nem tanköteles korú gyerek legalább egy részszakmát megszerezzen. Emellett fiatal foglalkoztatására irányuló jogviszonyt is meg lehetne szüntetni, ha az akadályozza a tanulást. A javaslatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is támogatta, mivel szerintük hozzájárul a végzettség nélküli iskolaelhagyás "jelentős csökkentéséhez, gyakorlatilag a megszüntetéséhez".
Már 15 éves kortól munkaviszonyban dolgoznának a szakképzésben tanulók
A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
