Magyarországon 2005 ás 2017 között 2,8 százalékkal nőtt azoknak a középiskolás korú (14-18 éves) fiataloknak az aránya, akik nem járnak iskolába - derül ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által közzétett Education at a Glance 2019 című kiadványból. (Az oldalról külön-külön is letölthetitek az adattáblákat és a grafikonokat.)

2005-ben a nem iskolás 14-18 évesek aránya 9,4 százalék, 2017-ben 12,2 százalék volt. A 36 OECD-ország közül 2017-ben Magyarországon a nyolcadik legmagasabb volt ez az arány, az EU-tagsággal is rendelkezők közül pedig - Luxemburg után - a második legmagasabb. Az OECD-országok körében az átlag 7,1 százalék, annak a 23 országnak a körében pedig, amelyek az EU-nak is tagjai, 5,6 százalék volt.

Az OECD-országok közül az iskolába nem járó tinédzserek aránya 2005 és 2017 között Magyarország mellett csak Norvégiában, Lettországban és Litvániában növekedett.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a korai iskolaelhagyók, vagyis azok arányát tekintve, akik a 18-24 évesen legfeljebb alapfokú végzettséggel kerülnek ki az oktatási rendszerből, Magyarország a hatodik helyen áll az EU-ban. A részleteket itt találjátok:

Az OECD-országok közül Magyarországon a legnagyobb a nők és férfiak bére közötti különbség a diplomások körében: a részleteket itt olvashatjátok. A felsőfokú végzettségűek elhelyezkedési esélyeiről a különböző régiókban itt találjátok cikkünket.