Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az iskolába nem járó 14-18 évesek aránya

2017-ben a 14-18 évesek 12,2 százaléka nem vett részt a közoktatásban, ez az arány a második legmagasabb azon országok közül, amelyek az OECD-nek és az EU-nak is tagjai - derül ki az OECD friss, Education at a Glance 2019 című kiadványából.

  • Eduline

Magyarországon 2005 ás 2017 között 2,8 százalékkal nőtt azoknak a középiskolás korú (14-18 éves) fiataloknak az aránya, akik nem járnak iskolába - derül ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által közzétett Education at a Glance 2019 című kiadványból. (Az oldalról külön-külön is letölthetitek az adattáblákat és a grafikonokat.)

2005-ben a nem iskolás 14-18 évesek aránya 9,4 százalék, 2017-ben 12,2 százalék volt. A 36 OECD-ország közül 2017-ben Magyarországon a nyolcadik legmagasabb volt ez az arány, az EU-tagsággal is rendelkezők közül pedig - Luxemburg után - a második legmagasabb. Az OECD-országok körében az átlag 7,1 százalék, annak a 23 országnak a körében pedig, amelyek az EU-nak is tagjai, 5,6 százalék volt.

OECD

Az OECD-országok közül az iskolába nem járó tinédzserek aránya 2005 és 2017 között Magyarország mellett csak Norvégiában, Lettországban és Litvániában növekedett.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a korai iskolaelhagyók, vagyis azok arányát tekintve, akik a 18-24 évesen legfeljebb alapfokú végzettséggel kerülnek ki az oktatási rendszerből, Magyarország a hatodik helyen áll az EU-ban. A részleteket itt találjátok:

Egyre több a korai iskolaelhagyó: ez a hatodik legmagasabb arány az unió tagállamai között

Az Európai Unió országai között Magyarország már a hatodik helyen áll a korai iskolaelhagyók számának tekintetében - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég megjelent, Magyarország 2018 című kiadványából.

Az OECD-országok közül Magyarországon a legnagyobb a nők és férfiak bére közötti különbség a diplomások körében: a részleteket itt olvashatjátok. A felsőfokú végzettségűek elhelyezkedési esélyeiről a különböző régiókban itt találjátok cikkünket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Felsőoktatás
Vatai Dalma

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna