Diplomások elhelyezkedése: nincs nagy különbség a régiók között

A különböző magyarországi régiókban nagyjából egyenlő eséllyel találhatnak munkát a felsőfokú végzettségűek - derül ki az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.

  • Eduline

2018-ban a foglalkoztatottak aránya a 25-64 éves diplomások körében nem tért el kiemelkedően az egyes régiókban, 85 százalék körül mozgott. A legnagyobb különbség 5 százalék alatti volt, ahogyan az OECD-országok közül Írországban, Lettországban, Hollandiában, Portugáliában, Szlovéniában és Svédországban is - derül ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által közzétett Education at a Glance 2019 című kiadványból. (Az oldalról külön-külön is letölthetitek az adattáblákat és a grafikonokat.)

A 36 OECD-ország közül Észtországban voltak a legnagyobbak a regionális különbségek: a diplomások foglalkoztatottsági rátája 57 és 92 százalék között mozgott.

OECD

Magyarországon a második legnagyobb a nemek közötti bérszakadék a diplomások körében

Az OECD-országok közül a második legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők keresete a férfiakéhoz képest. Azon országok közül viszont, amelyek az EU-nak is tagjai, Magyarországon éri meg a legjobban mesterdiplomát vagy doktori fokozatot szerezni - derül ki az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.