Magyarországon a második legnagyobb a nemek közötti bérszakadék a diplomások körében

Az OECD-országok közül a második legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők keresete a férfiakéhoz képest. Azon országok közül viszont, amelyek az EU-nak is tagjai, Magyarországon éri meg a legjobban mesterdiplomát vagy doktori fokozatot szerezni - derül ki az OECD friss, Education at a Glance című kiadványából.

  • Eduline

Magyarországon 2017-ben a 25-64 éves mesterszakos diplomával vagy doktori fokozattal rendelkezők több mint kétszer annyit kerestek, mint azok, akiknek érettségijük volt. A diplomás nők fizetése a férfiak fizetésének százalékában ugyanakkor Magyarországon a 26 OECD-ország közül a második legalacsonyabb volt. A felsőfokú végzettséggel rendelkező, 25-64 éves nők mindössze a férfiak fizetésének 67 százalékát keresték 2017-ben - derül ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által közzétett Education at a Glance 2019 című kiadványból. (Az oldalról külön-külön is letölthetitek az adattáblákat és a grafikonokat.)

Az úgynevezett "short-cycle tertiary" képzésen (ami nálunk a felsőoktatási szakképzésnek felel meg) végzettek az érettségizettek bérének 110 százalékát, az alapszakos diplomával rendelkezők 159 százalékát, azok pedig, akik mester- vagy doktori képzésre jártak, 216 százalékát keresték 2017-ben. Ez utóbbi a legmagasabb arány azon 23 ország közül, amelyek az EU-nak is tagjai, a többi OECD-ország közül pedig csak Chile, Mexikó és az Egyesült Államok előzi meg Magyarországot. Az OECD egészében az átlag 191, az EU-s tagállamok körében pedig 174 százalék volt. Az arányok számításánál a teljes- és a részmunkaidőben dolgozók bérét is figyelembe vették.

OECD

A diplomások körében nemek közötti bérszakadék az OECD-országok közül Magyarországon volt - Mexikó után - a második legnagyobb 2017-ben. A 25-64 éves, felsőfokú végzettségű, teljes munkaidőben dolgozó nők a férfiak fizetésének mindössze 67 százalékát keresték. Az OECD-átlag 75 százalék volt, azoknak az országokban pedig, amelyek az EU-nak is tagjai, a diplomás nők átlagosan a férfiak fizetésének 76 százalékát keresték.

OECD

Mennyit keresnek a különböző szakokon végzett diplomások? Itt találjátok a legfrissebb adatokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.