A szülők felelőssége lenne, hogy szakmát szerezzen a gyerekük?
Jövőre a szülők felelőssége lehet a gyerekek 18 éves korig taníttatása, és a szakmaszerzés, miközben a tankötelezettség felső korhatárát nem változtatnák?
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatja a szakképzési törvényhez benyújtott módosító javaslatot, amely a szülőket arra ösztönözné, hogy gyermekük egy biztos megélhetést jelentő szakma megszerzésével zárja tanulmányait - közölte az ITM szerdán az MTI-vel.
A közleményben kiemelték, hogy a szülői felelősség törvényi megerősítése hozzájárul a végzettség nélküli iskolaelhagyás jelentős csökkentéséhez, gyakorlatilag a megszüntetéséhez, így a foglalkoztatottak számának további növekedéséhez, a fiatalok munkaerőpiacon való stabil jelenlétéhez, boldogulásához is.
Mint írják, szükség van a szülők felelős döntésére is, hogy a szakképzésben tanuló fiatalok versenyképes, gyakorlati szaktudást kapjanak. Ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium is támogatja azt a módosító indítványt, amely szerint a jövőben a szülőnek vagy a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének kötelezettsége lenne a tankötelezettség teljesítését követően is a gyermek továbbtaníttatása legalább egy részszakma megszerzéséig.
A módosító javaslat ezt a felelősséget kiterjeszti a munkáltatókra is, a kezdeményezés értelmében megszüntethetővé válna a fiatal foglalkoztatására irányuló jogviszony, ha az akadályozza a tanulást - közölte az ITM.
A változtatás következtében a szülőnek új kötelezettsége nem keletkezik, az csak nyomatékosítja abbéli felelősségét, hogy gyermeke felnőtté válásáig biztosítsa számára a tanulás, az életben való boldoguláshoz szükséges kompetenciák megszerzésének lehetőségét.
Hozzáteszik: a családoktól az új szabály önmagában semmiféle támogatást nem vesz el, hiszen azok most sem járnak, ha a 16 éves kört betöltő fiatal megszakítja a tanulmányait, és munkába áll. A javaslatot az Országgyűlés kulturális bizottsága megtárgyalta és elfogadta, azt az ellenzéki képviselők is nagy arányban támogatták.
A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében a kormány újabb lépést kíván tenni a szakképzés megerősítéséért. A gazdaságvédelmi törvényjavaslat célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, egyre jobban képzett, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére. Osztrák mintára jobb, rugalmasabb, gyakorlatiasabb lesz a szakképzés, emelkedik a szakképzésben oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a szakképzésben tanulók - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Jövőre a szülők felelőssége lehet a gyerekek 18 éves korig taníttatása, és a szakmaszerzés, miközben a tankötelezettség felső korhatárát nem változtatnák?
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.