Az Európai Bizottság azokat a 18–24 éves fiatalokat tekinti korai iskolaelhagyónak, akiknek általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségük van, és nem vesznek részt sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli képzésben. Mellesleg nem árt megjegyezni, hogy az Európa 2020 stratégia egyik célkitűzése, hogy 2020-ra a korai iskolaelhagyók aránya 10 százalék alá csökkenjen.

Beszéljenek a számok

Arról már korábban beszámoltunk, hogy a különböző kompetenciáaméréseken sem teljesít túl fényesen a magyar diákok nagy része, arról nem is beszélve, hogy kiemelkedően magas az iskolát idő előtt elhagyó tanulók száma. Míg az unióban csökken, addig Magyarországon 2010 óta emelkedik az iskolaelhagyók aránya: az uniós átlag 2016-ban 10,7 százalék volt, 2010 és 2016 között Magyarországon 10,49-ről 12,45 százalékra nőtt a korai iskolaelhagyók száma.

Bár ez az arány 2010-ben a nők körében már megfelelt az EU-s célkitűzésnek (9,5 százalék volt), ugyanebben az évben a férfiak 11,5 százaléka volt korai iskolaelhagyó, mindkét nem körében átlagosan pedig 10,5 százalék volt az arány. Ami még mindig magasabb, mint az európai átlag - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének friss oktatási kiadványából.

A régiók között hatalmas eltérések vannak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2006-ban 18,87 százalék volt a korai iskolaelhagyók száma,  tíz év elteltével pedig csak tovább nőttek a számok, már több mint 20 százalékra rúgnak.

Ez az arány Győr-Moson-Sopron megyében 2006-ban például 6,47 százalék volt, ami önmagában töredéke a borsodi adatoknak, 2016-ra az arány 4,47 százalékra csökkent a térségben.

Ez azt jelenti, hogy míg Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében 20 százalék feletti a korai iskolaelhagyók száma (vagyis minden ötödik diák otthagyja az iskolát, mielőtt befejezné a képzést), addig Győr-Moson-Sopron és Csongrád megyében 5 százalék körüli ez az arány.