Itt az újabb terv: "műhelyiskolákat" hoznának létre az általános iskolából lemorzsolódó diákoknak

Műhelyiskolákat nyitnának azok számára, akik nem fejezték be az általános iskolát, ők részszakképesítést szerezhetnének így - mondta el az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés... című műsorában kedden este az innovációs és technológiai miniszter.

Palkovics László elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium megújítaná a szakképzést is. A Szakképzés 4.0 című munkaanyag nem tartalmazza a tankötelezettség korhatárának emelését, a kormány szerint ugyanis a korhatárnak nem önmagában van jelentősége. A fontos az, hogy a fiatalok értékelhető tudással hagyják el az oktatási rendszert.

Ennek érdekében műhelyiskolákat nyitnának azok számára, akik nem fejezték be az általános iskolát, ők részszakképesítést szerezhetnének így - közölte.

A miniszter kifejtette: a szakképzés terén szeretnének még szorosabban együttműködni a vállalatokkal, akár az ösztöndíjrendszer megújításában is. Emellett el kell végezni az iskolák modernizálását: az infrastruktúra, az eszközpark, a tananyag és a szaktanárok fizetése terén is - fűzte hozzá.

„Prekoncepciók és közhelyek felsorakoztatása helyett valós problémák megoldására szülessen stratégia"
Általánosítások helyett tényekre, adatokra alapozva kezdődjön érdemi párbeszéd a szakképzés átalakításáról - többek között ezt kéri a Pedagógusok Szakszervezete az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás

Sínen van a Pázmány Campus építkezési területének rendezése, minden érintett tárgyalóasztalhoz ült

Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.

Felsőoktatás

A PDSZ szerint előrelépés a pedagógus-továbbképzés átalakítása, de a tanárok munkaterhein is csökkenteni kell

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Úgy néz ki, megvan, ki lesz az Oktatási Hivatal új elnöke

Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.

A digitális írástudást erősítené az iskolákban, a fenntarthatóságot pedig egyenesen a NAT-ba emelné az oktatási bizottság elnöke

Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.