„Prekoncepciók és közhelyek felsorakoztatása helyett valós problémák megoldására szülessen stratégia"

Általánosítások helyett tényekre, adatokra alapozva kezdődjön érdemi párbeszéd a szakképzés átalakításáról – többek között ezt kéri a Pedagógusok Szakszervezete az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.

  • Eduline

A tanulókat, az iskolában foglalkoztatottakat és az iskolákat is helyezzék a párbeszéd középpontjába. Általánosítások és bemondással megfogalmazott előítéletek helyett tényekre, adatokra alapozott érdemi párbeszéd kezdődjön – írja a szakszervezet hétfői közleményében.

Hozzáteszik: azt is kérik az innovációs minisztériumtól, hogy „prekoncepciók és közhelyek felsorakoztatása helyett valós problémák megoldására szülessen a stratégia, szakmai alapon szervezzék újra a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet, hagyjanak időt a kiérlelt döntésekre, ne szülessenek megint átmeneti megoldások - a magyar szakképzés és felnőttképzés konszolidáció után kiált”.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az innovációs minisztérium számára készült szakképzési stratégia a Népszava információi szerint elismeri: az eddigi szakképzési politika totális kudarc. A középfokú oktatásban a szakközépiskolák és szakgimnáziumok népszerűsége csökken, a 2015/2016-os tanévben már többen tanultak gimnáziumban, mint szakgimnáziumban.

A dokumentum többek között azt javasolja, emeljék 17 évre a tankötelezettségi korhatárt. Az innovációs minisztérium a cikk megjelenése után közleményt adott ki, abban azt írták, nem tervezik a tankötelezettségi korhatár emelését.

17 évre emelik a tankötelezettségi korhatárt?

Tizenhét évre emelnék a tankötelezettség korhatárát - ez derül ki a Népszava birtokába jutott szakképzési háttéranyagból.

 

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.