"A gyerekek most arról kapnak bizonyítványt, hogy nyolc évig jártak iskolába, arról nem, hogy a szükséges alapkészségeik megvannak. Ezt a problémát a szakképzés önmagában nem tudja kezelni" - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara volt oktatási-képzési igazgatója.
Politikai alapon született döntés volt a tankötelezettségi korhatár leszállítása 18-ról 16 évre, de egyebek között politikai döntés volt a szakgimnáziumok bevezetése is - mondta Szilágyi János, az iparkamara volt oktatási igazgatója a Magyar Nemzetnek.
"Ahhoz, hogy a kormány 2010 után egymillió új munkahely létrehozását ígérje – amivel választást nyertek –, kellett egy szakképzési modell is. Ez arról szólt, hogy minél több fiatal kapjon szakmunkásvégzettséget. Funkcionális analfabéta, alapkészségekkel nem bíró fiatalok jöttek be a szakiskolai képzésbe, tehát nekik kellett szakmát adni. Ezért vezették be a kék galléros, lebutított, egyszer használatos szakmunkásképzési modellt. Ezzel összefüggésben viszont nőtt a korai iskolaelhagyás, de mivel a fiatalok bementek a közmunkába, felére csökkent az ifjúsági munkanélküliség. Tehát a kormány jó gazdasági számokat állított elő, de nem vette észre, hogy hosszú távon is kellene gondolkodni" - magyarázta.
A volt oktatási-képzési igazgató szerint vissza kellene állítani a tankötelezettségi korhatárát 18 évre, és meg kellene reformálni az általános iskolai oktatást. "Új alapokra kell helyezni a nemzeti alaptantervet, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük az alapkészségek stabil elsajátítására. Nem engedném be a szakképzésbe azokat a gyerekeket, akiknek nincsenek meg az alapvető készségeik, ezért szükség volna egy bemeneti kompetenciamérésre. A gyerekek most arról kapnak bizonyítványt, hogy nyolc évig jártak iskolába, arról nem, hogy a szükséges alapkészségeik megvannak. Ezt a problémát a szakképzés önmagában nem tudja kezelni. Ezért a diákoknak, akik nem tudnak megfelelően olvasni és számolni, azoknak egy-két éves átvezető programot kellene kínálni" - mondta.
Kitálalt Parragh Lászlóról a volt oktatási igazgató: látszik, hogy nem ért a szakképzéshez
Kitálalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara működéséről Szilágyi János, aki 2016-ig volt képzési és oktatási igazgató. Szerinte kreatív és kritikus szakértők nem kellenek, mindenben a kormányzati akarat érvényesül, az elnök felett pedig nincs belső kontroll.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
